Nyugtató van a zöldségekben, de nem veszélyes

Biztatóan kevés gyógyszer-, mosószer- és kozmetikummaradvány kerül ki a zöldségekre, ha a földeket tisztított szennyvízzel öntözik. Először vizsgálták valós körülmények között, hogy a víztakarékosságon túl mennyire jó szennyvízzel öntözni.

Mi lesz a következménye, ha a szárazság miatt csak a szennyvíztisztítóból kikerülő vízzel tudjuk öntözni a terményeinket? A kérdést azért tette fel Jay Gan, a California-Riverside Egyetem környezetkémikusa, mert az USA délnyugati részén pontosan erre kényszerülnek a farmerek.

A kommunális szennyvizet többszörös ülepítéssel, szűréssel és mikrobiális kezeléssel tisztítják, és számos esetben iható víz hagyja el a telepet és kerül a folyókba, tavakba. A tisztított szennyvíz viszont kis koncentrációban ugyan, de gyógyszermaradványokat, például fogamzásgátlókból származó hormonszerű vegyületeket, fájdalomcsillapítókat, nyugtatókat tartalmazhat, amelyeket a jelenlegi szennyvíztisztítási technológiákkal nem lehet kivonni. A csatornában lefolyó vízben ott vannak az antibakteriális szappanok, a kozmetikumok, szappanok, samponok maradványai is.

Gan és kollégái nyolc olyan zöldségfélét vizsgáltak, amelyeket gyakran fogyasztunk nyersen: sárgarépát, csemegepaprikát, paradicsomot, uborkát, salátát, spenótot, zellert és káposztát. Mindegyik zöldségfélében találtak szermaradványokat, többek között egy epilepsziagyógyszer nyomait, a triklozán nevű, gyakran használt antibakteriális hatású szert, nyugtatót és koffeint. A vegyszerek a leveles zöldségekben halmozódnak fel leginkább a kutatás szerint.

„A szermaradványok meglehetősen kis mennyiségben voltak jelen, tehát valószínűleg egyáltalán nem veszélyeztetik az egészséget” – mondta Jay Gan. „A vegyületek nem halmozódnak fel a zöldségekben. Ennek nyomán népszerűsíteni fogjuk a tisztított szennyvizes öntözést.” Gan azt emelte ki, hogy Izraelben a tisztított kommunális szennyvíz négyötödét újrahasznosítják, sőt 2020-ra a teljes recikláció a cél.

Korábban csak laboratóriumi körülmények között és melegházakban vizsgálták, hogy a szermaradványok kimutathatók-e élelmiszernövényekből. A kutatócsoport közleménye szerint a gyermekek, idősek és krónikus betegségben szenvedők érzékenyebbek lehetnek a szermaradványokra, ám a zöldségek feldolgozása és a főzés lebontja ezeket a molekulákat.

A gyógyszermaradványok viszont közvetlenül veszélyeztethetik a folyók, tavak élővilágát: a férfi és női nemi hormonok például hermafroditizmust okozhatnak a halaknál, az ivóvízzel elfogyasztott hormonok pedig növelik a daganatos megbetegedések kialakulásának esélyét.