A Lluta folyó völgyében lakók annak ellenére legeltetnek, termelik a hagymát és a burgonyát, hogy ez a környék a Föld legszárazabb vidéke. A műholdképen a Lluta kanyonja látható, a folyó Arica városától északra éri el a Csendes-óceánt. A száraz éghajlatra jellemző, hogy a tengerparti városban átlagosan 0,8 mm csapadék van évente, ami hetvenötször kevesebb, mint amennyi a kaliforniai Halál-völgyben hull. Ezzel a chilei település a világ legszárazabb városának számít.
A sivatagnak ezen a részén csak a Lluta és az San José folyó völgyében van említésre méltó növényi élet. Az előbbi folyót a Tacora rétegvulkán olvadó gleccserei táplálják, így legalább egész évben van benne víz. A völgyben fekvő kis falvakban öntözéses mezőgazdálkodást folytatnak, de a rossz minősége miatt legfeljebb a legelőkre, a hagyma- és burgonyaföldekre érdemes eljuttatni a vizet.
A Lluta vize meglehetősen sós, savas kémhatású, magas a bór-, az arzén és a szulfáttartalma. A folyót természetes hőforrások és a felső folyás mentén nyitott bányák szennyezik, így a torkolat közelében lakók csak palackozott vizet isznak. A második műholdkép bal alsó részén a San José folyó völgye, az Apaza látható. A tiszta víznek köszönhetően itt már olajfákat is érdemes telepíteni.