Ingatlanadó az állam elővásárlási jogával

Négy helyi és egy központi adót válthat ki az egységes értékalapú ingatlanadó, amelynek bevezetésére 2009-től kerülhet sor - jelentette ki Veres János pénzügyminiszter egy reggeli televíziós műsorban. Felvetette azt is: van, ahol a tulajdonosok maguk határozzák meg ingatlanuk értékét.

Veres János

Az egységes értékalapú ingatlanadó igazságosabb és kevesebb ellentmondással jár - mondta Veres János a Nap-kelte című műsorban. Jelenleg az önkormányzatok négy helyi adót vetnek ki: kommunális-, építmény-, telek- és ingatlanforgalmi adót, a luxusadót pedig központi adóként kell fizetni.

Mivel a felkészüléshez időre van szükség, az ingatlanadót 2009-től lehet bevezetni, és kiválthatja az előbbiekben felsorolt adókat, amelyek összesen 65 milliárd forintos bevételt jelentenek - magyarázta a pénzügyminiszter.

Arra a felvetésre, hogy valamennyi ingatlant egyenként értékbecsléssel kellene felmérni, a miniszter azt válaszolta, ez "olyan horribilis összeget jelentene, amely igencsak megdrágítaná az adóbeszedést". Hozzáfűzte, egyes európai országokban a tulajdonosok maguk határozzák meg ingatlanuk értékét, s van olyan ország is, ahol ennek alapján az államnak elővásárlási joga van.

Az adó mértékének kérdésére Veres János a már korábban is elmondottakat ismételte: az ingatlan értékének 0 és 2 százalék közötti mértékéről lehet szó. Egy másik kérdésre azt felelte, felmerült olyan gondolat is, hogy az ingatlanadót ne helyi adóként vezessék be, hanem központi adóként. Ezt a javaslatot az indokolja, hogy az önkormányzatok jelenleg másként kezelik a helyi lakosokat, mint az üdülővel rendelkezőket, akik másutt laknak. Ha központi adóvá válik az ingatlanadó, akkor ez a fajta megkülönböztetés lehetetlenné válik.

A műsorban szóba került a népszavazás is, amely hozhat olyan eredményt, hogy a bevezetett vizitdíjat, kórházi napidíjat, illetve tandíjat nem kell fizetni. Veres János hangsúlyozta, ha ezek a bevételek kiesnek a költségvetésből, akkor kétféle lehetőség kínálkozik: vagy az oktatásban és az egészségügyben a kiadásokat kell csökkenteni, vagy adókat kell emelni annak érdekében, hogy a konvergenciaprogramban a Magyarország által vállalt GDP-arányos 3 százalékos államháztartási hiányt tartani tudjuk.