Szaúd-Arábia: A király most nem enged

A muzulmán világ tekintélyes királysága az Öböl-háborúban aktívan részt vett az USA oldalán. Az amerikai katonák most is ott vannak, de a király nem engedi, hogy területéről támadják Irakot.

Szaúd-Arábiának hosszú határa van Irak déli részével, így az amerikaiaknak nagy segítséget jelentene, ha innen is támadhatnának. Egyelőre azonban ezt nem engedte meg a szaúdi vezetés, és viszonylag kis létszámú amerikai sereg tartózkodik csak Szaúd-Arábiában.

Az Öböl-háború idején Szaúd-Arábia is tiltakozott Kuvait iraki megszállása miatt. A szaúdiak attól is tartottak, hogy olajban szintén gazdag királyságuk lehet az iraki diktátor következő áldozata. Ezért akkoriban komoly szövetséges haderő vonult fel Szaúd-Arábiában, és a szaúdi hadsereg aktívan részt is vett a háborúban. Ez komoly áttörésnek számított, mert a konzervatív ország Izrael-ellenessége miatt soha nem számított az USA szövetségesének. A hetvenes évek elejétől folyamatosan zsarolta Szaúd-Arábia a nyugati világot, hogy csökkenti az olajtermelést, ha támogatják Izraelt.

Az 1990-91 között épült amerikai katonai bázisokat azóta sem zárták be: a fővárostól, Rijádtól délre 5 000 amerikai katona állomásozik egy repülőtéren, de elvben nem vehetnek részt a háborúban. A királyi család világossá tette, hogy csak ENSZ-felhatalmazással történő háborúban engedné ezt meg. Később azonban ettől is visszakoztak, és a legutolsó szaúdi állásfoglalás szerint semmilyen körülmények között sem támadhatnak innen Irakra. Az 1991-es háborúban Irak Scud rakétákat lőtt szaúdi célpontokra is, és akkor a szaúdiak maguk is kérték az amerikai beavatkozást.

Szaúd-Arábia területén található az iszlám világ két legszentebb városa, Mekka és Medina. A sivatagi királyság az iszlám világon belül is különösen konzervatívnak számít, és nagyon komoly befolyása van az arab államok között. A szaúdiak már az afganisztáni háború idején is elzárkóztak az USA aktív segítésétől, az itteni bázisokat akkor sem használhatta az amerikai légierő.

A válság korábbi szakaszaiban a szaúdiak aktív diplomáciába kezdtek: többször felszólították Szaddám Huszeint, hogy működjön együtt az ENSZ fegyverzet-ellenőrökkel. Ugyanakkor több közleményben emlékeztettek, hogy a szaúdi vezetés aggódik az iraki nép sorsa miatt, és szeretnék megkímélni a polgári lakosokat a szenvedéstől.

Szaúd-Arábiában az afganisztáni válság idején megszaporodtak a támadások nyugati érdekeltségek ellen, és ez az Amerika-ellenes hangulat is visszatartja az uralkodó családját a háborús részvételtől. A szaúdi származású Oszama bin Ladennek is komoly támogatói vannak Szaúd-Arábiában, és több tekintélyes egyházi vezető az uralkodó család ellenében is a terrorista vezér támogatására szólította fel a híveket másfél évvel ezelőtt. A 2001 szeptember 11-i öngyilkos merénylők közül is tizenöten szaúdi származásúak voltak.

Magyari Péter