A kormányok felé terelik a Princz-nyomozást

A Postabank visszaéléssel vádolt volt vezérigazgatójának, Princz Gábornak az ügyvédje azt kéri a nyomozóktól, hogy részletesen vizsgálják meg a bank konszolidációjának körülményeit. Ez a Fidesz-kormány Postabank-politikájának vizsgálatát jelenti. A múlt héten pedig az előző MSZP-kormány időszakából, 1995-98 között működő pénzügyi vezetők, köztük akár Medgyessy Péter kormányfő meghallgatására tett indítványt a védelem.

A Postabank ügyében 1998 óta folyó nyomozás az elmúlt napok eseményei alapján egyre szélesedik. Nehéz-Posony István, Princz Gábor a bank volt vezérigazgatójának ügyvédje szerint a nyomozók új koncepció szerint esetleg komolyabb vádat akarnak bizonyítani, a nyomozók pedig állítólag attól tartanak, hogy az ügyvéd időhúzásra játszik.

Princz Gábor ellen 1998-ban tett feljelentést az Orbán-kormány, mert 1995-98 között a pénzintézet 150 milliárd forintot vesztett vagyonából. Princz Gábor igazgatót felmentették és feljelentették. A kormány a következő években hatalmas anyagi ráfordítással, költségvetési keretből konszolidálta a bankot.

Nehéz-Pozsony István ügyvéd hétfőn azt kérte az ügyben nyomozó rendőröktől, hogy részletesen tárják fel a bank konszolidációjának részleteit, hogy ezek alapján vissza lehessen következtetni Princz és társai tevékenységére, illetve arra, hogy milyen állapotban hagyták a bankot leváltásukkor. Nehéz-Pozsony tanúként akarja beidézni Auth Henriket, aki Princzet követte a vezérigazgatói székben. A konszolidáció idejére vonatkozó összes hivatalos iratot is szeretné átnézetni a nyomozókkal, melyeket részben a Pénzügyminisztériumból részben pedig a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól kellene megszerezni. A bank 1998-as, 1999-es és 2000-es auditált és konszolidált mérlegének átnézésére is szükség van Nehéz-Pozsony István szerint. Újabb tanúk, többek között volt pénzügyminiszteri vezetők meghallgatásába elvileg beleférne, hogy a miniszterelnököt is beidézzék tanúnak, hiszen Medgyessy Péter 1996-98-ban pénzügyminiszter volt.

Arendőrség a múlt héten jelezte, hogy szintén tágítanák a nyomozás kereteit. Újabb tanúk meghallgatását és régiek újraidézését kezdeményezték. A múlt héten már kihallgatták Járai Zsigmondot, aki a konszolidáció kezdetén pénzügyminiszter volt, most pedig a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Princz ügyvédje szerint a nyomozás koncepciója megváltozott, és attól tart, hogy esetleg az eddig gazdasági társaság vezetőjeként visszaéléssel vádolt egykori pénzügyi vezetőt hűtlen kezeléssel akarják vádolni. Ez jóval komolyabb büntetési tétellel járó bűncselekmény. Ugyanakkor az [origo] kérdésére a lehetséges új vádról azt mondta, hogy "Semmilyen hivatalos közlést nem kaptunk, csupán bizonyos jelekből lehet arra következtetni, hogy az ügyészség felügyeletével zajló eljárásban változás történt."

A nyomozók viszont a Népszabadság korábbi értesülései szerint attól tartanak, hogy a rengeteg irat és tanú átvizsgáltatásával Nehéz-Pozsony időhúzásra játszik, hátha elévül a vád. Ezzel a taktivál összefügghet, hogy múlt szerdán Princz családi okokra hivatkozva nem tett vallomást a rendőrségen.