A Népszava információi szerint már 2001-ben is tudtak a PSZÁF vezetésében arról, hogy a K&H Equities-nél gyanús tranzakciók folynak. A pénzügyi felügyelet megbízásából ugyanis a PriceWaterhouseCoopers (PwC) 2001-ben átfogó vizsgálatot készített a K&H-nál. Ebben a PSZÁF számára jelezték - a jegyzőkönyvben külön is kiemelve -, hogy a K&H Equities-nél a VIP ügyfelek nem kapnak számlakivonatot, emiatt az ügyfeleknek nincs megfelelő ismeretük befektetéseik állásáról. Ez a szabálytalanság a felügyeleti határozatba nem került bele. A Népszava úgy tudja, hogy egy évvel később, 2002-ben a PSZÁF átfogó vizsgálatot végzett a K&H csoportnál, ám a vizsgálatból - a lap szerint feltehetően a felügyelet döntése alapján - a csoport egyetlen cége maradt ki: a K&H Equities.
Az idén áprilisban a Pannonplast-ügy vizsgálatakor a PSZÁF szintén érzékelte a szabálytalanságokat. Ezt egyébként a vizsgálatban résztvevők is megerősítették. A lap információi szerint ekkor a PSZÁF-nak tudomására jutott, hogy két szír férfi milliárdokat vesz fel az egyik pénzintézettől. Szász Károly ennek ellenére nem tett feljelentést pénzmosás gyanújával a rendőrségen. A Népszava szerint feltehetően azért, mert a vizsgálat ekkor az Állami Autópályakezelő Rt. (ÁAK) ügyére koncentrált. Ekkor észlelte a felügyelet, hogy az ÁAK számláján mintegy tizenhárommilliárdos szabálytalan pénzmozgás történik, mégsem tett bejelentést minderről a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak.
A Népszava értesülései szerint 2003. június 13-án, vagyis három nappal a Szász Károlyt ért támadás előtt találkozón vett részt a PSZÁF elnöke, Varga Mihály volt pénzügyminiszter és a felügyelet két munkatársa. Hogy ezen a bizonyos találkozón miről esett szó, egyelőre nem tudni. Varga Mihály, a Fidesz-kormány volt pénzügyminisztere úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a tőkepiaci szabályozásról esett szó. A lap értesülései szerint tíz nappal a találkozó után, azaz június 23.-án rendelték el a K&H Equitiesnél a célvizsgálatot.