A valkóiak nem félnek a szeméttelep bűzétől

Befogadná 99 település háztartási szemetét Valkó. Eddig öt település lakói utasították el a szeméttelep megépítését, a Pest megyei falunak viszont jól jönne az a néhány millió forint, amit a telepet üzemeltető cég fizetne iparűzési adónak. Vannak, akik ellenzik a beruházást, a falu többsége azonban - legalábbis szóban - támogatja a szeméttelep megépítését. Mint mondják, nincs pénz, nincs más lehetőség, hogy elmozduljon a holtpontról a falu, ahol tavaly mindössze 1 millió forint jutott fejlesztésekre.

"Nem veszélyes ez, csak az emberek nem tudják" - mondja a falu főterén egy idős úr. A 67 éves Gese Ferenc szerint megoldható, hogy a szemétlerakó ne szennyezze a környezetet. Egy-két évvel a bezárásuk után már birkák legelnek a szeméthalmon, melynek tetején lucerna nő. Semmi nem látszik csak egy nagy füves domb - állítja az idős férfi, aki saját elmondása szerint azért ilyen jól értesült, mert többször járt a húgánál Amerikában. Ott látta, hogy működnek a modern szeméttelepek - árulja el. "Olyan volt, mint egy feldolgozóüzem, nem mint egy szeméttelep" - meséli tapasztalatait egy Long Island-i lerakóról, amit szerinte a helyiek csak long izlandnak hívnak. "Egy marha hosszú sziget" - mondja. Majd, hogy bizonyítsa, mennyire otthon van az amerikai dolgokban hozzáteszi: "15 dollárért kap ettől jobb farmernadrágot is".

"Óriási pénz ez" - mondja. A férfi szerint nem lesz gond a népszavazással. "Itt azért elég sok roma van. Ha meg tudják őket dumálni, hogy kapnak munkát, akkor rászavaznak, mert nagyon szegények. Nem forintos, hanem filléres gondjaik vannak" - magyarázza a helyzetet.

Nem mindenki ért egyet ugyanakkor maradéktalanul a telep megépítésével. "Annyiból jó lenne, hogy nem dobálnák el a szemetet az erdőben, meg az utcán" - mondja egy idős néni. Aztán hozzáteszi: "Az viszont rossz lesz, hogy szagoljuk majd a bűzt, meg a piszkot, mert a falunak ez az egy utcája van csak. Már most is sok kocsi van, repedeznek a házak falai, aztán még több lesz". Azzal a helyiek többsége is egyet ért, hogy a telep csak úgy épülhet meg, ha elkerülő utat is építenek hozzá. Mint mondják, bíznak benne, hogy így szerződik majd az önkormányzat.

Környezetvédők Kosdon, Kartalon és Keszegen sikerrel győzték meg az embereket, hogy nemmel szavazzanak. A Másik Oldal - Ökoszociális Mozgalom szerint ugyanis az építkezés csak az ASA - a szeméttelepet építő osztrák cég - érdeke. A Másik Oldal szerint sokkal olcsóbb és környezetbarátabb megoldás lenne, ha a meglévő nógrádmarcali vagy csömöri lerakót bővítenék. Mint mondják, erre is biztosan adna pénzt az EU.

Valkón is volt ellenpropaganda, ha nem is túl heves. A helyiek szerint a telep ellenzői éjszaka dobálnak szórólapokat a levelesládákba. Elsősorban attól tartanak, hogy a telep miatt elszaporodnak a patkányok, a csótányok, a szemét bűze körüllengi majd a falut, és megjelennek a guberálók is. A telep ellenzői pénteken gyűlést tartanak a faluban, ahova 150-200 embert várnak.

"Megértem a zöldeket, védjék csak a környezetet. De, ha idejön egy zöld, és nem ismeri Valkót, akkor ne mondjon véleményt róla" - mondja határozottan Oláh Dénes, Valkó zöldségese, miközben házikolbásszal és sörrel kínál. Szerinte az ellenzők többsége nem tősgyökeres valkói, hanem Pestről vagy Gödöllőről települtek ide. Ők azt mondják, nem azért jöttek a faluba, hogy szemétben éljenek. Annak ellenére, hogy a falu mostani szeméttelepe - alig egy kilométerre az óvodától - rendezetlen, sokszor a házakig fújja a szél a hulladékot. Oláh szerint ráadásul még egy nagy probléma van az ellenvéleményekkel. "Sok ellenzéki szórólapot olvastam. Egyetlen dolgot hiányolok belőlük, az alternatívát" - mondja.

Oláh és Öcsi szerint kell a telep

Oláh szerint a telepnek kijelölt területet az isten is szemetesnek teremtette. Az egykori tsz földje a helyiek szerint évek óta csak veszteséget termel, mert terméketlen, évek óta nem használják. "Csak vaddohány, meg királydinnye terem ott, az egész terület futóhomok" - mondja a zöldséges a 200 hektáros, a falutól jó 6 kilométerre fekvő földről.

"Itt vannak az útjaink, jó lenne, ha azok le lennének aszfaltozva. A főteret rendesen megcsinálni 4 millió lenne. De csatornázni is szeretnénk" - mondja Oláh, aki szerint ahányszor eddig kértek állami támogatást, mindig visszautasították. "Szegény a falu, nem lehet odaállni az emberek elé, hogy dobjanak össze 150 ezer forintot, mert 750 házból 150 biztos lenne, amelyik nem tudna beadni" - mondja Oláh barátja, Öcsi. "Egy Sony nem fog idejönni. Gödöllőről is elmegy az ipar, azoknak sem lesz pénzük. Van 1-2 vállalkozó, de azokat sem lehet a végtelenségig pumpolni" - teszi hozzá a fiatalember.

"Amíg nem lépünk bele a szarba, nem tudjuk, milyen büdös" - mondja Öcsi. Oláh szerint a lerakó megépítése vállalkozás. "Vagy van hozzá bátorságunk, vagy nincs, vagy luk, vagy fa" - mondja. Ha a többség nemmel szavaz, akkor pedig nem veszít mást a falu, csak azt a pár tízezer forintot, amit a papírra meg a népszerűsítésre költöttek - vélekedik a férfi. Arra a kérdésünkre pedig, hogy mi lesz, ha megépül a lerakó és mégis lesz valamilyen környezetszennyező hatása, csak annyit mond: "Akkor a katasztrófafilmekhez fogunk hasonlítani."