A népbetegséget okozó parlagfű irtásán is spórol a kormány

A kormány visszavonta a parlagfű-mentesítésre előirányzott költségvetési pénz nagy részét, amelyre így szinte csak az állampolgárok által tett adófelajánlások maradtak. Az eredetileg tervezett 1,5 milliárd helyett 700 millió jut a népbetegséget okozó gyomnövény irtására. A parlagfű-mentesítésért küzdő egyesület vezetője szerint ennek a többszörösére, évente 5-6 milliárdra lenne szükség.

A parlament környezetvédelmi bizottságának csütörtöki ülésén is téma volt a parlagfű-mentesítésre szánt források körül kialakult ügy. A bizottság fideszes elnöke, Turi Kovács Béla elfogadhatatlannak nevezte a jelenlegi helyzetet, a szocialista alelnök, Orosz István pedig törvényesnek ugyan, de helytelennek tartja a kormány eljárását.

Az ügy hátterében az áll, hogy az adózók tavaly ajánlhatták fel először személyi jövedelemadójuk 1 százalékát parlagfű-mentesítésre és népegészségügyi feladatokra. Összesen 835 millió forint jött össze a felajánlásokból, amelyből 500 milliót kapott a parlafű-mentesítésért felelős földművelésügyi tárca.

A tavaly év végén elfogadott költségvetés szerint 2004-ben még összesen 1,5 milliárd forint jutott volna parlagfű-mentesítésre. Az új pénzügyminiszter által meghirdetett takarékossági program keretében 800 millió forinttal csökkentették ezt az összeget, így most már csak 700 milliót tud erre a célra fordítani a fölművelésügyi tárca. A környezetvédelmi bizottság elnöke ezt kifogásolja, mondván, hogy az adófelajánlás így nem a költségvetési források kiegészítését szolgálja, hanem szinte teljes egészében ebből az összegből akarják finanaszírozni a programot.

A földművelésügyi minisztérium főosztályvezetője, Eke István a bizottság ülésén elmondta, hogy a 1,5 milliárd forintos keretösszeg 700 millió forintra csökkentése miatt át kell dolgozniuk az intézkedési programot, és azt március vége helyett leghamarabb április végére tudják bemutatni a bizottságnak. Az előzetes kalkulációk szerint 300 millió forintot fordítanának a külterületeken, 200 millió forintot a belterületeken elvégzendő kaszálásra, további 200 millió forint a civil szervezeteknek kiírt pályázatok finanszírozását, a pollenmegfigyelő rendszer üzemeltetését szolgálná.

A főosztályvezető emlékeztetett arra, hogy a kaszálásra szánt pénzzel az állam tulajdonképpen megelőlegezi a finanszírozást, a munkát elrendelő önkormányzatoknak ugyanis ezt követően be kell hajtaniuk a költségeket azokon, akiknek kötelességük lett volna a kaszálás elvégzése.

A Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület elnöke, Juhászné Halász Judit korábban az [origo]-nak elmondta: nagyjából évente 5-6 milliárd forintra lenne szükség 3 éven keresztül, hogy látványos eredményt érjenek el a parlagfű elleni küzdelemben. Szerinte idén semmivel nem lesz jobb a helyzet, mint tavaly, hiába hozták létre tavaly a parlagfűvel foglalkozó parlamenti bizottságot.

Becslések szerint az országban 2,5 millióan szenvednek a népbetegségnek számító pollenallergiától. Kétharmaduk kizárólag a parlagfűre érzékeny. A gondot főként a gyomnövény feltartóztathatatlan terjedése okozza. Ezt próbálná meg visszaszorítani a földművelésügyi tárca programja is.

A földművelésügyi tárca főosztályvezetője a bizottsági ülésen beszélt arról is, hogy a parlagterületeken hét év alatt a különféle fűfélék általában elnyomják a parlagfüvet, és természetes réti környezet alakul ki. Gondot az okoz, hogy sokan időnként szántással, tárcsázással próbálják meg rendbe tenni a használaton kívüli földterületet, és ezzel állandósítják a parlagfűszennyezést. Eke István szerint rendszeres kaszálásokkal el lehet érni, hogy amíg kialakul a természetes rét, addig se jusson nagy mennyiségű parlagfű-virágpor a levegőbe. Ehhez viszont jól kell időzíteni a kaszálásokat, mert ha az nem a virágzás előtti két hétben történik, hanem előbb, akkor az oldalhajtások ugyanúgy virágozni fognak - mondta a főosztályvezető.