Nincs feketelista a belvárosban



Bár a vendéglőbezárások révén országos hírnévre szert tett Xantus Judit, az V kerület jegyzője már megvált posztjától, ám az általa összeállított „feketelista" és. lelépési díja keltette hullámok még mindig nem ültek el. A belvárosi önkormányzat első embere, Karsai Károly szerint nincs szükség feketelistákra, a szórakozóhelyek, üzletek ellenőrzése alapvetően nem az önkormányzat feladata, a szakmai kamaráknak kellene a mainál sokkal szigorúbban fellépniük a szabálytalankodókkal szemben.

Az ex-jegyzőasszony néhány hete körlevélben hívta fel a belvárosi középiskolák figyelmét hat szórakozóhely veszélyességére. A levelet egyes intézményekben kiragasztották a faliújságra, vagy pedig felolvasták tartalmát az osztályfőnöki órákon. De volt olyan iskola, ahol a figyelmeztetést az ellenőrzőkbe is beíratták. Az érintett bárok, diszkók tulajdonosai, mint ahogy számítani lehetett rá, felháborodtak az általuk diszkriminatívnak tartott lépésen, s kilátásba helyezték, hogy amennyiben a „listát" nem vonják vissza, akkor bírósághoz fordulnak jogorvoslatért. Karsai Károly polgármester, aki csak a botrány kipattanása után értesült az ügyről, nyilvánosan elnézést kért az érintettektől, és visszavonta a megbélyegző körlevelet. Ezt követően nem sokkal robbant a bomba: Xantus Judit távozik az V. Kerületi Polgármesteri Hivatalból. Szinte mindenki biztos volt abban, ennek oka az általa összeállított „feketelista". Csak az volt furcsa, hogy ezek után miért kap - a sajtó információi szerint - tízmillió forint úgynevezett lelépési díjat.
- Mi alapján készült az inkriminált körlevél? S végérvényesen visszavonták azt, vagy csak addig, amíg a botrány elül? - először erről kérdeztük Karsai Károlyt, a belváros első emberét.
- A „lista" alapja egy rendőrségi levél volt, amelyben a BRFK egyik osztálya kért adatokat, többek között a már említett hat szórakozóhelyről. De hogy milyen céllal, azt máig nem tudom. Az adatszolgáltatás megtörtént. Ezután Xantus Judit a hivatal művelődési osztályával megíratta ezt a bizonyos körlevelet. A dolog több szempontból is szerencsétlen és bosszantó volt.
- Végül is lett pereskedés belőle?
- Nem, mert miután elnézést kértem a vendéglátóhelyek tulajdonosaitól, elálltak ettől.
- Állítólag Xantus Judit esetében ez tette fel az i-re a pontot.
- Ez nem igaz, egyszerűen a jegyző asszny távozása és a „feketelista" térben és időben egybeesett.
- Akkor végül is miért kellett mennie Xantus Juditnak?
- …A lényeg, hogy közös megegyezéssel váltunk meg egymástól.
- De ez csak úgy jöhetett létre, hogy teljesítették a jegyző asszony nyolc számjegyű lelépésidíj-igényét. - Erről nem beszélek, mert ez a megállapodásunk titkosított része. Xantus Judit kérte, hogy az legyen.
- Azért annak a tízmillió forintnak, amit kapott, máshol is lett volna helye.
- Számokról, mint mondtam, nem nyilatkozom. Ha az arányokat nézem, úgy gondolom, Xantus Judit lelépési díja egy középfokú banki vezető végkielégítéséhez, illetve a polgármesteri hivatal 8,5 milliárdos költségvetéséhez képest elenyésző. Ugyanakkor aláírom, a nyugdíjakhoz képest óriási.
- A legtöbb üzlet ellenőrzését, bezárását a belvárosban hajtották végre. A jövőben is élen járnak ebben?
- Amennyiben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelettől, a rendőrségtől vagy más hatóságtól jelzést kapunk, hogy itt vagy ott valami nincs rendben, akkor mindent megteszünk a rend helyreállításáért.
- Egyáltalán van értelme a bírságoknak, bezárásoknak, hiszen néhány tízezer forintos bírság nem hiszem, hogy visszatartó erejű lenne, ráadásul azok az üzletek, amelyeket bezártak, egy-két hét elteltével újra kinyitottak.
- Szakmai, kamarai oldalról kellene rendezni ezt az egész problémakört. Vagyis a szakmának kellene kiközösítenie a jogszabályba ütköző módon üzemelő vendéglátóhelyeket, illetve a kamaráknak kellene megvonni működési engedélyüket. Ez véleményem szerint járhatóbb út, mint ha a hivatal iparkereskedelmi osztálya ellenőriz és bírságol.