Visszaüthet a BKV tarifaemelése



Könnyen lehet, hogy nem nô, hanem éppen csökken a BKV tervezett bevétele a jövôre bevezetendô 18,5 százalékos tarifaemeléssel. Ennek mértéke ugyanis közel jár ahhoz az 1996. év végi üzleti jelentésben meghatározott kritikus határhoz, amely átlépése után nem növekszik, hanem csökken az elérhetô bevétel.

A BKV szakértôi az 1996. év végi üzleti jelentésben megállapítják, hogy a tarifaemelés infláció alatti és a körüli értékeinél érhetô el érdemi bevételnövekedés. Ennél magasabb mértéku viteldíjemelés csak igen kis növekedést eredményez, sôt egy kritikus ponton túl (amely az infláció 1,6-1,8-szorosa) a bevételi többlet csökken. A kormány által hivatalosan prognosztizált jövô évi infláció 10-11 százalék, amelynek az áremelés 1,68-1,85-szöröse. A BKV magyarázata szerint azért kell 18,5 százalékos tarifaemelés, mert a 65 év felettiek ingyen utaztatása miatti egymilliárdos bevételkiesés kompenzációja mind a kormány, mind a fôvárosi önkormányzat részérôl elmaradt. Ha viszont a BKV szakértôi számítását vesszük alapul, akkor nem valószínu, hogy a drágulás meghozza a kívánt mértéket. Szakértôk szerint a díjemelés mértékének csökkentése a 65-70 év közöttiek kedvezménymegvonását idézheti elô. A nagymértéku jegyáremelések negatív hatását az 1992-es év mutatja legjobban, amikor az átlagosan 43,6 százalékos emelés utáni, maximálisan elérhetô többletbevételnek mindössze 46,4 százalékát sikerült a BKV-nak "bekasszíroznia". A BKV 1989 és 1996 között 250-300 ezer napi utazót vesztett, azaz az 1989-es 3,5-3,6 milliós napi utasszám 1996-ban 3,3 millióra csökkent. Szakértôk szerint a fizetô utasok számának csökkenése nemcsak az emelések számlájára írható, hanem annak is köszönhetô, hogy egyre többen használnak autót.