Népszavazás tartható a köztársasági elnök közvetlen megválasztásáról<br/>

Megoszlanak a vélemények az Országos Választási Bizottság döntéséről, amely szerint népszavazás tartható a köztársasági elnök közvetlen megválasztásáról.

A hatályos jogszabályok alapján népszavazás tartható a köztársasági elnök közvetlen, nép általi megválasztásáról. Erről többségi szavazással,
hat támogató szavazat és három ellenvélemény mellett döntött az Országos Választási Bizottság(OVB).
Az OVB a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom beadványára adott ezzel választ.
Az Országgyűlés által közvetlenül választott OVB-tagok mellett az MSZP és az FKGP küldötte támogatta a kezdeményezést, az SZDSZ, a Fidesz és az MDF képviselője elutasította azt.
Az ellenvéleményt megfogalmazók szerint a népszavazás gyakorlatilag módosítaná az alkotmányt. Erre azonban népszavazással nincs lehetőség, csak az Országgyűlés által alkotott törvényekkel. Álláspontjuk szerint népszavazással nem vonható el az Országgyűlés
hatásköre, és az alkotmánynak az a szakasza sem módosítható, hogy a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja.
A népszavazás kiírásával egyetértők szerint az OVB nem veheti át a jogértelmezésre hivatott Alkotmánybíróság szerepét, csak a tételes jogszabályok alapján dönthet. Kizáró jogszabályok hiányában pedig megtartható a népszavazás. Ugyancsak az alkotmányra hivatkozva hangsúlyozták, hogy Magyarországon minden hatalom a népé, amely szuverenitását képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. Ezért tehát nincs akadálya annak, hogy népszavazással döntsenek az államfő megválasztásáról. Az eredményes népszavazással hozott döntés alkotmányosan korlátozza az Országgyűlést, amely ez alapján köteles meghozni a jogszabályból következő döntéseket, és megalkotni a konkrét törvényszövegeket.
Az OVB döntése ellen három napon belül bármely választópolgár, illetve jogi személy, például párt panaszt nyújthat be az Alkotmánybíróságnál.
Ha az Alkotmánybíróság jogerős határozatában egyetért majd a népszavazás kiírásával, a kezdeményezőknek négy hónapjuk lesz arra, hogy összegyűjtsék a szükséges aláírásokat.
Az ügydöntő népszavazás kiírásához a törvény szerint 200 ezer érvényes aláírás kell. Az OVB-nek 45 napja van az aláírások hitelesítésére, illetve arra, hogy a jogszerű kezdeményezést továbbítsa az Országgyűléshez. A házelnöknek az Országgyűlés következő ülésén tájékoztatnia kell a testületet a beadványról. Az Országgyűlésnek három napon belül továbbítania kell a kezdeményezést a köztársasági elnökhöz, akinek 15 napon belül ki kell tűznie a népszavazást.
Optimális esetben a jövő év januárjában lehet megtartani az államfő megválasztásának módjára irányuló népszavazást. Sikeres szavazás után, több törvény, így például a választójogi jogszabályok módosításával, de még július 3-a előtt újabb népszavazást kell tartani, ezúttal az államfő konkrét személyéről. Göncz Árpád megbizatása ugyanis 2000. augusztus 3-án jár le, és a hatályos jogszabályok szerint előtte egy hónappal meg kell választani utódát.
A népszavazások összesen mintegy 4 milliárd forintba kerülnének.
Az OVB tájékoztatást kapott arról, hogy a Magyar Királyság Párt országos népszavazást kezdeményez a királyság visszaállítása és a
közvetlen királyválasztás érdekében. Az OVB 30 napon belül dönt arról, hogy ez ügyben kiírható-e a népszavazás.

"Üdvözöljük az OVB döntését, amely megfelel várakozásainknak", mondta Vancsik Zoltán szocialista frakcióvezető-helyettes. A szocialista párt programjában is az szerepel, hogy az MSZP a köztársasági elnök nép általi választását tartja a legdemokratikusabb megoldásnak.
Vancsik Zoltán elmondta, az MSZP-nek nincs államfőjelöltje, mert a párt egyelőre nem foglalkozott ezzel a kérdéssel.
Hack Péter szabaddemokrata frakcióvezető-helyettes szerint "fontos lenne az Alkotmánybíróságnak is eloszlatni a kérdéssel kapcsolatos aggályokat, mielőtt az ország rengeteg pénzt elkölt a referendumra".
Az SZDSZ változatlanul azt tartja a magyar alkotmányos rendszerrel összhangban lévő megoldásnak, ha az Országgyűlés választja meg a köztársasági elnököt.
A Fidesz álláspontja továbbra is az, hogy a köztársasági elnököt a parlament válassza meg, mondta Mátrai Márta, a párt parlamenti frakciójának igazgatója. Az OVB döntéséből adódó teendőket először a frakció elnöksége vitatja majd meg. Ezt követően a képviselőcsoport is foglalkozik azzal, hogy milyen álláspontot alakítson ki a Fidesz egy esetleges népszavazási kezdeményezés ügyében.
"Bár a Független Kisgazdapárt a köztársasági elnök közvetlen választása mellett szavazott, tudni kell, hogy nem a választás módja határozza meg a közjogi státus tartalmát", mondta az OVB döntése után Bánk Attila, az FKGP frakcióvezetője.
Pokol Béla, az FKGP országgyűlési képviselője, alkotmányjogász és politológus azt mondta, "az elmúlt kilenc esztendő népszavazási kezdeményezései alapján bátran kimondható: esély sincs arra, hogy Magyarországon érvényes népszavazást tartsanak. Ez csupán kidobott pénz, és mindenképpen tovább rontaná a választópolgárok választásokon való részvételi szándékát".
"A MIÉP örül az OVB döntésének, mert maga is gondolkodott azon, hogy kezdeményezi: a nép közvetlenül választhassa meg a Magyar Köztársaság elnökét", mondta Csurka István. A pártelnök nem tartotta kizártnak, hogy a MIÉP aláírásgyűjtéssel is támogatni fogja az akciót. Pártja továbbra is Tőkés Lászlót, az RMDSZ elnökét látná a legszívesebben a köztársasági elnök tisztségében.
"Az Országos Választási Bizottság döntésével szabad utat engedett annak, hogy megkezdődjék a népszavazás kiírásához szükséges aláírásgyűjtés", mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke, igazságügy-miniszter.
Dávid Ibolya szerint, ha a jövőben népszavazással választjuk meg a köztársasági elnököt, "az szép kihívás lesz a politika és a jogalkotók számára, mert fel kell oldani a legitimációs és az alkotmányos korlátokat, szabályokat".

(MTI)

Ajánló: