Betegszabadság csak igazolással<br/>

A jelenlegi 15 napról 90 napra emelnék a munkáltató által fizetett betegszabadság hosszát, s csak ezt követően fizetné a társadalombiztosítás a táppénzt a PM tervei szerint. Cserében a munkáltatók mentesülhetnének a 15 napon túl fizetett táppénz egyharmadának megfizetése alól. Számításaik szerint makroszinten a változás nullszaldós eredménnyel járna, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége viszont állítja, a változás minden céget másként érint, ám egy biztos: a javaslat tovább növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát.

A Pénzügyminisztériumban (PM) kidolgozott, s a napokban tárcakörözésre kiadott előterjesztés szerint januártól megszűnne a 3 napos - orvosi igazolás nélkül kivehető - betegszabadság.
További módosítás lenne, hogy a jelenleg 15 napos betegszabadságot 90 napra emelnék, vagyis a betegség első három hónapjának költségeit a munkaadók fizetnék, s csak ezt követően járna a táppénz. A jelenlegi szabályok szerint a munkaadókat terheli a betegség 15. napja után járó táppénz egyharmada, a kétharmadnyi részt pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) fizeti. A jelenlegi eljárás adminisztrációja bonyolult, itt tehát egy nullszaldós cseréről lenne szó - érvelnek a pénzügyi tárca szakértői.
Átlagosan 30 napig volt betegszabadságon, illetve táppénzen egy beteg, mind 1997-ben, mind tavaly - derül ki az OEP statisztikáiból. A táppénzes napok száma egy év alatt 3,6 százalékkal csökkent: míg 1997-ben 43,2 millió táppénzes napot fizetett az OEP, addig ez tavaly 41,72 millióra csökkent.
A táppénzes esetek 80-90 százaléka 90 napnál rövidebb - mondta Ungvárszki Ágnes, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének közgazdasági igazgatója. Az MGYOSZ tegnapi elnökségi ülésén abból indultak ki, hogy a táppénz finanszírozásának átalakítása nullszaldós eredménnyel jár makroszinten - a pénzügyi tárca állításának megfelelően -, mivel nincsenek olyan számítások, amelyek ezt megkérdőjeleznék. Ennek ellenére azt sejteni lehet, hogy a tervezett intézkedés minden vállalatot másként érint, függően az alkalmazotti létszámtól, a nemek közötti megoszlástól, illetve a korösszetételtől - mondta Ungvárszki.
A gyáriparosok részéről felvetődött, amennyiben szinte a teljes betegség alatt az ellátást a munkaadó állja, akkor miért kell egészségügyi hozzájárulást fizetnie. A PM tervei szerint az idén 3600 forintos havi hozzájárulást januártól 4350 forintra emelnék, igaz, a munkaadók által fizetett járulékot 33-ról 30 százalékra mérséklik. A javaslat megnöveli a munkaadók kiszolgáltatottságát, s emiatt még az orvosilag indokolt esetben sem mernek majd betegszabadságot kérni. Megfontolandó lenne az is, hogy egyes hosszú lefutású betegségek - mint az AIDS, a tüdőbetegség, illetve rákos megbetegedések - esetében a szabadságot az első naptól az OEP finanszírozza - mondta Ungvárszki Ágnes.
A munkavállalók helyzetét tovább rontja, hogy a parlament előtt lévő törvénymódosítás szerint a Munka törvénykönyve úgy módosulna, hogy ezentúl a betegszabadságon, illetve táppénzen lévő alkalmazottnak is bármikor felmondhatna munkaadója.

Papp Zsolt

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

A Pénzügyminisztérium honlapja