A megfigyelési bizottság hat személy meghallgatásáról döntött<br/>

Hat személy meghallgatásáról döntött az Országgyűlés úgynevezett megfigyelési bizottsága, amelynek ülésén ismét éles ellentét alakult ki a kormánypárti és az ellenzéki oldal között. A megbeszélés a személyes sértegetésekig fajult.

Az Országgyűlés úgynevezett megfigyelési bizottsága hat személy meghallgatásáról döntött.
Kosztolányi Dénes (Fidesz), a testület elnöke arról számolt be a részben zárt ajtók mögött lefolytatott ülés után, hogy június 11-én az Orbán Viktor kormányfő által átadott hangkazetta-jegyzőkönyvben "X", illetve "Y", valamint "Zsuzsa" néven szereplő személyek mellett egy rendőrtisztet, továbbá Szekeres Imre és Csintalan Sándor szocialista politikusokat hallgatják meg.
A vizsgálóbizottság - Kóródi Mária (SZDSZ) javaslatára - felkérte az illetékes titokgazdákat, hogy vizsgálják felül a bizottság birtokában lévő anyagok titkos, illetve szigorúan titkos minősítését.
Kosztolányi Dénes elmondta: a bizottság július 2-án hallgatja meg a Protán Rt. és a PINPOINT Kft. képviselőjét, és sort kívánnak keríteni a megfigyelésben részt vevő személyek akkori hivatali előljáróinak meghallgatására is.
Egy másik indítvány kapcsán éles vita alakult ki Kóródi Mária és Kosztolányi Dénes között. A képviselőnő azt javasolta, hogy a bizottság hívja fel a miniszterelnököt valamennyi birtokában lévő bizonyíték átadására, a testület viszont - a kormánypártok és a MIÉP szavazatával - az elnök módosító indítványát fogadta el, amely szerint csak a következő ülésen meghallgatandó személyekkel bizonyítottan összefüggő anyagok átadására kérik fel a kormányfőt.
Kóródi Mária szerint ez a megoldás a bizonyítékok további "csepegtetéséhez" fog vezetni, és aláássa a miniszterelnök szavahihetőségét is. Koszolányi Dénes ezzel szemben úgy vélte: az segíti a bizottság eredményes munkáját, ha nem "parttalanul", hanem a meghallgatásokkal összefüggésben szerzik be a dokumentumokat.
Az MSZP és az SZDSZ képviselői azt indítványozták, hogy a testület hallgassa meg Schillinger Erzsébetet, a Miniszterelnöki Hivatal sajtóirodájának vezetőjét, valamint Deutsch Tamást és Szájer Józsefet, vagyis azt a két Fideszes politikust, akik korábban úgy nyilatkoztak, hogy megismerhették a megfigyelésükre vonatkozó dossziét.
A bizottsági tagok kétötödének támogatásával a javaslat bekerült a napirendbe, Kosztolányi Dénes viszont azon a véleményen volt, hogy a testületnek nem a megfigyelt személyekkel, hanem az elkövetőkkel kell foglalkoznia.
Keleti György, a bizottság szocialista alelnöke azt mondta, hogy információi szerint Schillinger Erzsébet szivárogtatta ki a sajtónak az említett hangkazetta jegyzőkönyvét. Úgy vélte: a kormánypárti képviselők hozzállása tükrében nem valószínű, hogy végül sor kerül a sajtófőnök és a fideszes politikusok beidézésére.
A képviselő nevetségesnek nevezte, hogy a bizottság "X" és "Y" elnevezésű személyeket hallgat meg.
Kosztolányi Dénes ezzel szemben azzal érvelt, hogy a jelenleg még titkos dokumentumokban pontosan rögzítve van az érintettek neve. A felvételt - amelyet szintén bekérnek a miniszterelnöktől – június 11-ig meghallgathatják a bizottság tagjai.
A bizottsági hozzászólásokat éles, gyakran személyes sértésig fajuló hangnem jellemezte. A szocialista és szabaddemokrata képviselők "a parlamentáris demokrácia megcsúfolásával" vádolták Kosztolányi Dénest, aki viszont "Rajk László korára és az Andrássy út 60-ra jellemző gondolkodásnak" nevezte a bizonyítékok eredetiségében kételkedő ellenzéki véleményeket.
Kóródi Mária - aki szerint az elnök megsértette a házszabályt és a bizottság ügyrendjét, amikor módosítás címszó alatt az övétől teljesen eltérő határozatot fogadtatott el - azon az állásponton volt, hogy a kormánypártok a problémákról, egyebek mellett a napokban kirobbant levél-botrányról akarják elterelni a figyelmet.
Kosztolányi Dénes szerint a meghallgatások után a testület hozzákezdhet a jelentés megfogalmazásához.

Ajánló:

Minden egyes bizottsági tag adatait és fotóját megnézheti az Országgyűkés honlapjáról

Korábban:

1999. május 13. csütörtök