Drasztikus változás előtt a tömegközlekedés<br/>

Feltölthető digitális buszbérletek, mágneses metrójegyek, komputerizált tarifaszámlálás; mindez nem utópia, hanem a leendő közlekedési szövetség tervezetének része.

A rendszer kiépítése 15 milliárd forintba kerülne. A Volán, a MÁV és a BKV egyhangúan szorgalmazza, ám csak fővárosi és állami forrásból tartják elképzelhetőnek. Az új technika átalakítja a budapesti tömegközlekedést - vélik a szakértők: járatok megszüntetését és az elővárosi vasú fejlődését hozza magával.
Ma kezdődik a Budapesti Agglomerációs Tanács szakmai konferenciája. Ez kiemelten foglalkozik azzal a tizenötmilliárdos tervvel, amely a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) létrejöttének szinte egyik alapfeltétele.

A BKSZ által használt rendszer egy bonyolult informatikai hálózat, amely a mai lyukasztók digitalizált utódait kapcsolja majd össze a BKV, a Volánbusz és a MÁV központi számítógépével. Így pontosan követhető lesz, hol, hányan, és mikor utaztak - derül ki abból a szakértői tanulmányból, amelyet a BKSZ-t előkészítő iroda készíttetett pár hete.
Az utasok a mai papírbérlet helyett bankkártyához hasonló műanyag lapocskát kapnának, amelybe egy chip és egy mágnescsík kerül. Ezt érzékelik majd a közlekedési eszközökön elhelyezett leolvasók. A metrókból eltűnnének az ellenőrök, hiszen bérlet vagy jegy nélkül a mozgólépcsőig sem lehetne eljutni, a bliccelők útját lecsapódó fémkarok állnák el.
A műanyag kártyát havonta egyszer lehetne feltölteni, az ezt végző automata egy időben is leemelheti az utas bankszámlájáról a bérlet árát.

Nincs vita a bevételen

A Nyugat-Európa számos nagyvárosában bevált rendszerrel felére csökkenthető a bliccelők létszáma, s így számítások szerint öt év alatt megtérülne a 15 milliárdnyi befektetés. Igazi előnye azonban az, hogy elháríthatja a közlekedési szövetség több mint két évtizede húzódó megalakulása elől a legfőbb akadályt.
Amennyiben megvalósul a tarifaközösség, egységes bérlettel és jegyekkel lehetne majd utazni Budapesten és az agglomerációban a BKV, a Volán és a MÁV járatain. A tarifaközösség ellenzői kételkednek a terv megvalósíthatóságában, mert szerintük a három közlekedési vállalat nem tudna dűlőre jutni a bevétel elosztásában. Szakértők szerint évente két utasfelmérés kellene ahhoz, hogy igazságosan meg lehessen osztozni a bevételen. Egyetlen ilyen közvélemény-kutatáshoz hasonló vizsgálat azonban jelenleg mintegy 100 millió forintba kerül.
A digitális tarifarendszer bevezetése szükségtelenné tenné az egyébként a bevételek elosztásához szükséges, több száz milliós kiadást jelentő átfogó utasfelmérést, hiszen a közlekedési szövetség napra pontos adatokkal rendelkezne arról, hogy hányan utaztak a különböző járműveken mágnescsíkos jeggyel vagy bérlettel, s eszerint osztanák el a tarifából származó bevételt.
Az elgondolás egyébként nem új, korábban többször is felmerült hasonló rendszerek kiépítése. Tanulmányok készültek garmadával, végül pénz híján elsikkadt minden kezdeményezés.

Újabb járatokat kell megszüntetni

A szakértői tanulmányban vázolt digitális jegyrendszer nem utópia, rendszeresen egyeztet róla a BKV, a Volán a MÁV és a fővárosi önkormányzat - tudtuk meg Aba Botondtól, a BKV Rt. vezérigazgatójától. A bliccelés azonban így sem szűnik meg. Párizsban és Londonban is akadnak potyautasok szép számmal, pedig ott érvényes jegy vagy bérlet nélkül kijutni sem lehet a metróból - jegyezte meg Aba Botond.
A közlekedési vállalatok nem finanszírozhatják a beruházást - mondta lapunknak Perger Imre, a MÁV személyszállítási igazgatóhelyettese. Sőt kezdetben az államnak, illetve a fővárosnak kell kompenzálni a vállalatok bevételkiesését. Aki az agglomerációból jár mindennap Budapestre, ma még dupla tarifát fizet: megveszi a vonat- vagy Volán-jegyet is, ám a tarifaközösség életbe lépése után egyetlen bérlettel vagy jeggyel utazik majd, vagyis valahol veszteség keletkezik - illusztrálja Perger. A hiány a tömegközlekedés teljes átszervezésével akár meg is szüntethető. Teljesen fölösleges például, hogy Szentendrére párhuzamosan menjen HÉV és sárga busz. A menetrendeket is újra kell gondolni.
A Volánbusz Rt. támogatná a tarifarendszer digitalizálását, de semmiképp sem tudja biztosítani az átállás költségeinek arányos részét - mondta lapunknak Sohár István forgalomirányítási szakosztályvezető. Ennél sokkal fontosabb a leromlott járműpark cseréje, az utazási színvonal fenntartása, amire nem jut elegendő pénz a köztudottan anyagi gondokkal küszködő vállalatnak. A Volánbusz korábban kísérletet tett egy mágneskártyás utazási igazolványra épülő rendszer bevezetésére, de az 1994-ben elindított program megrekedt az autóbuszokba telepített jegykiadó automatánál. Igaz, ezt az egyszerűbb rendszert is átszövi az informatika. A Volánbusz mágneskártyás technikája fiókba került.

A minisztérium támogatja

A digitális informatikai rendszernek mind a megvalósításához, mind pedig a finanszírozásához hozzájárulna a közlekedési tárca - jelentette ki lapunknak Manninger Jenő, a közlekedési minisztérium politikai államtitkára. Hangsúlyozta azonban: a közlekedési szövetséggel kapcsolatos felvetés idején még csak hárommilliárd forintról volt szó, ezért a minisztérium szükségesnek tartja, hogy alapos vizsgálatok előzzék meg a kiválasztást, amelyek az év végéig lezárulhatnak. Így felelősen lehet dönteni, hogy egy drágább vagy pedig egy viszonylag olcsóbb metódust részesítsenek előnyben. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy Nyugat-Európában sokféle digitális rendszert működtetnek a tömegközlekedésben, s az sem véletlen, hogy nem mindenütt alkalmazzák. Ez is a körültekintő kiválasztás mellett szól - szögezte le Manninger.

Vajta Zoltán, Megyeri Dávid

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

A Budapesti Közlekedési Vállalat honlapja