Az Állami Számvevőszék nem állapított meg törvénysértést a Nádor Rt. és a Nemzetbiztonsági Szakszolg

Az Állami Számvevőszék szerint nem történt konkrét törvénytelenség. Azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a titkosszolgálatok speciális volta miatt meg kellene szüntetni az egyedi megoldások gyakorlatát, és a technikai beruházásoknál a közbeszerzésre vonatkozó általános előírásokat kellene figyelembe venni.

Azokból a szerződésekből, amelyeket a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) a Nádor Rt.-vel kötött, és amelyekbe betekintést nyert az ÁSZ, nem lehet konkrét törvénysértést megállapítani, bár néhány vonatkozás súrolja a törvényesség határát, illetve alsóbbrendű jogszabályt sért - hangzott el az Állami Számvevőszék sajtótájékoztatóján.
Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke és Bihari Zsigmond, az ÁSZ igazgatója bemutatta a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodásának ellenőrzéséről készített számvevőszéki jelentést.
A számvevőszék arra a megállapításra jutott a polgári titkosszolgálatok által kötött szerződések kapcsán, hogy meg kellene szüntetni az egyedi megoldások gyakorlatát. Ehelyett olyan jogszabályi alapot kell teremteni, amelynek révén - a szolgálatok speciális voltát figyelembe véve - a technikai beszerzéseknél és beruházásoknál a közbeszerzésekre vonatkozó általános előírásokat lehet alkalmazni - hangzott el.
Az Állami Számvevőszék a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodásának ellenőrzésekor - az 1994-1998-as időszakra vonatkozóan - kizárólag a tevékenységek szabályszerűségét vizsgálta, törvényes jogköre csak erre terjedt ki. Így nem vizsgálta át az egyes szolgálatok működését. Ez a számvevőszék munkatársai szerint azért lenne indokolt, mert a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 1996-tól a közbeszerzésről szóló törvény előírásainak betartása alól általában mentesítést kértek és kaptak az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságától. Néhány esetben, így például az NBSZ speciális eszközbeszerzésénél még a felmentés kérése is elmaradt.
A Nádor Rt. a mobiltelefonok lehallgatására szolgáló eszközök beszerzésekor került kapcsolatba az NBSZ-szel. Az 1995 januárjában alapított Nádor Rt. az év közepétől részt vett az NBSZ technikai projektjeinek előkészítésében, a finanszírozási konstrukció kialakításában, és később polgári jogi szerződéses viszonyban eszközbeszerzéseket és szolgáltatásokat is teljesített az NBSZ számára.

A számvevőszék szakemberei szerint már az is szabálytalan volt, hogy az eszközökért, berendezésekért járó összegeket az NBSZ nem a fejlesztési források között számolta el, hanem bérleti díjként fizette ki a Nádor Rt.-nek, ráadásul az NBSZ úgy vállalt kötelezettséget a bérleti díj rendszeres fizetésére, hogy ahhoz nem rendelkezett fedezettel.
A pénzügyi-gazdasági ellenőrzés során az ÁSZ elé tárt dokumentumokból az volt megállapítható, hogy sem a fizetési konstrukció kialakításánál, sem a polgári jogi szerződéskötéseknél nem jártak el kellő körültekintéssel.
"Alapvetően a szállítások ütemezése, a műszaki tartalom konkretizálásának hiánya, az értékarányostól eltérő fizetési feltétel, a konspiráció sajátos értelemezése vezettek az ellentmondásos, rendezetlen, utólag ellenőrizhetetlen állapot kialakulásához" - áll az Állami Számvevőszék jelentésében.
Az ügylet kapcsán a Nádor Rt. egy nagyobb összegű, 33,4 millió dolláros hitelt is felvett az egyik - az ÁSZ jelentésében meg nem nevezett - kereskedelmi banktól. Bihari Zsigmond valószínűnek tartja, hogy e hitelfelvétel többletköltségeit is a költségvetésre hárította át a Nádor Rt.

A Nádor '95 Rt. szállította Magyarországra a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat számára a legmodernebb technikai berendezéseket, köztük a mobiltelefonok lehallgatását is elősegítő eszközöket. A magyar kormány 1996-ban döntött a 30 millió dollár értékű beruházásról. Mivel az államnak akkor nem volt egy összegben ennyi pénze erre a célra, a titkosszolgálat a Nádorral és nagybankokkal közösen speciális bérleti konstrukciót dolgozott ki: az állam négy év alatt 50 millió dollárnyi orosz államadóssággal fizet a berendezésekért. A technikai eszközöket a titkosszolgálat használja, de a tulajdonjog a bérlet lejártáig a Nádoré.
A kormányváltás után az Orbán-kabinet augusztusban felfüggesztette a cégnek esedékes 1,2 milliárd forint kifizetését, és vizsgálatot indított annak kiderítésére: mi indokolta magánvállalkozás bevonását a titkosszolgálat fejlesztésébe.
Kövér László titkosszolgálati miniszter még a választások előtt aggályát fejezte ki amiatt, hogy a Nádort szerinte személyes szálak fűzik az MSZP-hez.
A Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) súlyos törvénytelenségeket állapított meg a Pénzügyminisztérium, illetve a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Nádor '95 Rt. közötti szerződésekben. A KEI szerint sérültek a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, a költségvetési törvény; áthágták a vámjogszabályokat, továbbá a technikai eszközök beszerzése mellett olyan beruházás is elindult, amelyet nem vetettek alá a szükséges közbeszerzési eljárásnak. Szerinte államtitkok is sérültek.
Az Állami Számvevőszék mostani vizsgálata szerint azonban nem történt törvénytelenség.

(MTI)

Ajánló:

Itt megtalálhatja a nemzetbiztonsági törvény szövegét, valamint olvashat a titkosszolgálatok történetéről

Korábban:

(1999. 03. 21.)