A számvevőszék szerint módosítani kell a választási eljárásról szóló törvényt<br/>

Elkészült és a Magyar Hírlap birtokába jutott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) összesítése az 1998-as választásokra fordított, a pártok által felhasznált kampánypénzekről. Az ÁSZ azt kéri a kormánytól, hogy több ponton is módosítsa a választási eljárásról szóló törvényt. A ma érvényes törvényi szabályozás a pártoknak több lehetőséget is ad arra, hogy kiskapukon keresztül jussanak olyan plusz választási forrásokhoz, amelyeket még egy alapos számvevőszéki ellenőrzés sem képes felderíteni - állapítja meg jelentés.

A választási kampányhoz szükséges pluszpénzek megszerzésével a pártok általában hallgatólagosan egy vállalkozást "bíznak meg". A céget hivatalosan a párt kampányának menedzselésére kérik fel. Információnk szerint megtörtént például, hogy egy párt, amely indult az 1998-as országgyűlési választásokon, vidéki kampányát egy rendezvényszervező cégre bízta. A munkáért leszámlázott egymilliós összeget a párt két részletben törlesztette. A rendezvényszervező azonban egy idő után a pénzt visszautalta mondván, azt már más kifizette. A fenti összeget a párt sem adományként, sem a kiadásai között nem számolta el, holott a gyakorlatban egymillióval nőtt a választásra fordítható pénz mennyisége.

A törvényi szabályozás hiányosságai miatt egyébként több párt is úgy gondolta, hogy azokat a kiadásokat, amelyeket nem a párt nevére kiállított számla alapján a párt jelöltjeinek kampányára harmadik személy fizetett ki, nem kell a beszámolóban szerepeltetni.

A választási eljárásról szóló törvény nem határozza meg, hogy mit kell az elszámolás szempontjából anyagi támogatásnak tekinteni - derül ki a jelentésből. A mai szabályozás hiányosságai miatt még egy alapos ellenőrzés után sem derül arra fény, hogy a pártoknak a közszolgálati televízióban s rádióban megjelenő fizetett választási hirdetéseinél mennyi kedvezményt adtak, s a kapott engedményt hol kellene elszámolni. Információnk szerint a pártok általában a választási hirdetések összegének
10-25 százalékát fizették ki.

A törvény rendelkezéseivel kapcsolatosan ezeken túl is több problémára hívták fel a figyelmet. Leírták például, hogy a törvény nem határozza meg a választási kampány fogalmát, s nem jelöli meg azokat az eszközöket és módszereket, amelyek a jelölő szervezetek és a jelöltek ajánlásához, népszerősítéséhez, a választók akaratának befolyásolásához igénybe vehetők.

Egyelőre arra sem tudják a választ - olvasható a számvevőszéki anyagban -, hogy a május elsejei ünnepségek költségeit választási szempontok szerint hogyan is kellene minősíteni.

A törvény, mint kiderült, nem határozza meg, milyen formában kell a választásra fordított összegeket, azok forrásait nyilvánosságra hozni. A választás második fordulóját követő 60 napon belüli nyilvánosságra hozatali kötelezettség miatt a beszámolók nem teljes körőek. Abban az esetben ugyanis, ha egy számlát, mondjuk a kampányt menedzselő cégtől csak 60 nap után kapnak meg a pártok, akkor az nem kerül be az elszámolásukba.

A megfelelő szabályozás hiányában végül is az ellenőrzést végzők kénytelenek voltak elfogadni, hogy csak az minősül kampányköltségnek, amit a párt annak nyilvánított, és ami az elszámolási határidőig a párt számviteli nyilvántartásában megjelent.
A számvevők a vizsgálat után azt javasolták a kormánynak, hogy kezdeményezze a választási eljárásról szóló törvény módosítását, illetve pontosítását. Határozza meg többek között, hogy a választási költségek szempontjából mely időszak, illetve tevékenység forrásait s ráfordításait kell figyelembe venni.

Az ÁSZ javasolja továbbá, hogy a választási beszámolók jelenlegi szők 60 napon belüli nyilvánosságra hozatali határidejét 90 vagy 120 napra módosítsák, s fontolják meg szankció alkalmazását.

Emlékezetes, hogy a közelmúltban az SZDSZ és az FKGP is kezdeményezte a pártok finanszírozására vonatkozó egyes törvények módosítását. A szabad demokraták egyebek mellett azt javasolták, hogy az állami költségvetésből támogatást élvező pártok tekintetében mondják ki az adományok gyűjtésének teljes tilalmát. Javasolják azt is, hogy az ÁSZ-ellenőrzést terjesszék ki a párt által alapított gazdasági társaságra is.

Hasonló kontrolltényezőket építene be a törvénybe a kisgazda Bernáth Varga Balázs, aki május végén önálló képviselői indítvány nyújtott be.

A MIÉP tegnapi tájékoztatóján Balczó Zoltán alelnök, frakcióvezető-helyettes megfogalmazta: szükségesnek tartják, hogy mihamarabb tisztázódjanak a pártok gazdálkodása körüli, ma még rendezetlen kérdések, ám nem látják időszerűnek az e témában a kisgazdapárt által javasolt egyeztetést.

Magyarország egyébként hamarosan csatlakozik az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjához (GRECO), az erről szóló határozatot a parlament június elején hagyta jóvá. A programban részt vevő országok 20 pontban fogalmazták meg irányelveiket. Eszerint bátorítják a választott képviselők részére etikai kódex elfogadását és támogatják a politikai pártok és a választási kampányok finanszírozására vonatkozó olyan szabályozás elfogadását, amely megakadályozza a korrupciót. A dokumentum szerzői felkérik a nemzeti hatóságokat, hogy jogalkotásukban és gyakorlatukban alkalmazzák ezeket az elveket.

A mai modern politikai élet jellemzője, hogy a négy év alatt folyamatosan zajlik a kampányolás - fogalmazott az ÁSZ jelentésére reagálva Tamás Pál szociológus. Megítélése szerint a média körül formálódó politikában ez törvényszerő, még ha a legtöbb párt ezt nem így szeretné. Hozzátette: sejthető, hogy a politikai pártok kialakították a maguk "pénzkezelési technikáit", vagyis gazdasági erőktől szerzik a támogatásokat, ahogy ez a fejlett demokráciákban sem ritka.

A választási törvényt áttekinthetőbbé kell tenni, azzal a céllal, hogy a kampányban a versenytársak valamivel kiegyenlítettebb pozícióból indulhassanak - véli a szociológus.

Az 1998-as országgyűlési választásokon állított jelöltek száma alapján – a központi támogatással együtt - a pártok 3,9 milliárd forintot fordíthattak volna a választási kiadásokra. Ezzel szemben a közzétett beszámolók 1,43 milliárdos kiadást mutattak. A választásokon indult 26 párt és 53 független képviselőjelölt közül 12 párt és egy független jelölt tette közzé beszámolóját.

A beszámoló megjelentetését 7 párt elmulasztott a, 7 pedig csak jelentős késéssel adta közre. A választási kampányra a 3873 képviselőjelölt kapott összesen 100 millió forint állami támogatást, jelöltenként 25 ezer 819 forint értékben. Ezzel a támogatással a választást követő 30 napon belül el kellett számolni. A pártok közül 8, a független jelöltek közül 43 fő nem számolt el a központi támogatással, azaz összesen 2,4 millió forinttal.

(Magyar Hirlap)

Ajánló: