Húszmillió forint értékű kárt okoztak a csalók két tejipari cégnek<br/>

Vágólapra másolva!
Fondorlatos csalással húszmillió forint feletti összeggel károsított meg két tejipari részvénytársaságot a sükösdi Czár és társa Kft. A körözött személyek egyike az a miskei Herczeg György, akit a Duna-Tisza közén a postán keresztül forgalomba hozott hamis ötezresek értékesítése miatt már keresnek.
Vágólapra másolva!

Az ügy négy gyanúsítottja közül a budapesti illetőségű orgazdát már őrizetbe vették - mondta Zentai Ida őrnagy, a Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitányság szóvivője. A bűncselekmény három végrehajtója jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik, ellenük országos elfogatóparancsot adtak ki.

A körözött személyek egyike az a miskei Herczeg György, akit a Duna-Tisza közén a postán keresztül forgalomba hozott hamis ötezresek értékesítése miatt már keresnek. A másik két gyanúsított: Kurkó Gergely bajai lakos és a kft. ügyvezetője, a sükösdi Czár József László.

A társaságot az egyik károsult tejfeldolgozó jelentette fel azért, mert nem kapta meg a szabályos szerződés alapján leszállított, több mint 12 és fél millió forint értékű áru ellenértékét, noha a kikötött fizetési határidő már régen letelt. Jogos követelésükre ugyanis nem pénzt kaptak az ügyvezetőtől, hanem azt a választ, hogy nincs tudomása a vásárlásokról, mivel ő a kft.-t még ez év januárjában eladta két jugoszláv állampolgárnak.

A feljelentést követő nyomozás során megállapították, hogy egy másik tejipari cégnek is csaknem nyolcmillió forint kára lett a kft.-vel között üzletből. Kiderült az is, hogy Czár József László tudott a vásárlásról, mert a tejtermékeket ő értékesítette tovább a budapesti orgazdának. A kft.-t ugyanis csak papíron adta el, fiktív adásvételi szerződéssel, a valóságban továbbra is ő működtette, csakhogy ettől kezdve már nem a legális üzlet terén. A fiktív eladás után - mint a nyomozás feltárta - társai közreműködésével a kft. nevében számos raktár- és irodahelyiséget bérelt. A bérleményekkel próbálta prezentálni a szállító cégek képviselőinek, hogy az áruikat megvenni szándékozó kft. valóban létezik, működik. E látszatot erősítették a fizető- és hitelképességet bizonyító banki igazolások, amelyekről a nyomozás kiderítette: hamisítványok.