Magyarország környezetvédelmi könnyítéseket kér az Európai Uniótól <br/>

Magyarország kilenc pontban nem tudja betartani az Európai Unió környezetvédelmi előírásait a remélt csatlakozásáig, ezért e területeken átmeneti könnyítéseket kér - jelentette be tegnap Martonyi János külügyminiszter. A Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke szerint a kormány felelőssége, hogy a magyar lakosság nem tudja, mekkora terhet ró rá az európai szabályok átvétele. A környezetvédelem felfejlesztése európai szintre tíz év alatt 2500 milliárd forintba is kerülhet.

Brüsszelben tegnap átadták a környezetvédelemre vonatkozó magyar tárgyalási álláspontot az Európai Unió szerveinek. Arról a dokumentumról van szó, amely alapján Magyarország tárgyalásokba kezd az EU-csatlakozás környezetvédelmi kérdéseiről. Kilenc pontban Magyarország átmeneti könnyítéseket kér a szervezettől - közölte tegnap Martonyi János külügyminiszter. A kilenc pont kevesebb a korábban rebesgetett 16-nál. A csökkenés oka, hogy időközben a magyar szakértői tárgyalások, és az EU képviselőivel lezajlott konzultációk kiderítették: Magyarország képes lesz teljesítésükre. Három nagy területen, a vízszennyezés, a levegőszennyezés és a csomagolóanyagok felhasználása terén kér haladékot Magyarország.

Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke lapunknak a derogáció kapcsán azt mondta: nem biztos abban, hogy a környezetvédelmi csatlakozás irdatlan összegét elő lehet teremteni. Szerinte a magyar lakosságban nem tudatosult, hogy az EU környezetvédelmi előírásaihoz való csatlakozás árát végső soron ő fogja megfizetni. "Az állampolgároknak joguk van tudni az EU-csatlakozás árnyoldalairól is, és hogy ez nem így van, az elsősorban a kormányzat és a szaktárca felelőssége" - mondta az elnök. A kilenc pontról úgy vélte: a magyar tárgyaló delegáció felkészültségén múlik majd, hogy el lehet-e érni ezeket a könnyítéseket.

Az alábbiakban külügyi és környezetvédelmi minisztériumi információk alapján összefoglaljuk a kilenc pont lényegét.

1. CSOMAGOLÁS. Az Európai Unió előírásai szerint a csomagolási hulladék legalább felét újra fel kell használni, fel kell dolgozni vagy újra kell hasznosítani. Magyarországon ez a mutató jelenleg nem éri el a 30 százalékot, és a magyar álláspont összeállítói úgy látják, az 50 százalék elérésére csak 2005 végére van esély.

2. VESZÉLYES HULLADÉKOK ÉGETÉSE. Magyarország legnagyobb veszélyeshulladék-égetője, a dorogi már ma is megfelel az EU-előírásoknak, a kisebb, főként kórházi égetők azonban általában az előírtnál több káros anyagot bocsátanak ki. Ezért Magyarország azt kéri, hogy ezek az égetők 2005 közepéig kapjanak haladékot. E dátum és a többi határidő kidolgozásánál a magyar álláspont abból indult ki, hogy Magyarország 2001. december 31-éig felkészül a csatlakozásra.

3. TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS. A számítások szerint 800 milliárd forintba kerül Magyarországnak, hogy minden 2000 főnél nagyobb településen az EU normáinak megfelelően szennyvízelvezető rendszert építsenek ki az önkormányzatok, sőt, bizonyos szigorú tisztítási feladatokat is elvégezzenek. Ezért a kormány több részterületen kért átmeneti haladékot, több előírás esetében egészen 2015 végéig.

4. VÍZSZENNYEZÉS. Magyarország ipara ma jóval több veszélyes anyagot enged bele a felszíni vizekbe, mint amennyit az Európai Unió megenged. Ezért sok ilyen vegyi anyag esetében Magyarország csak 2004-re, de például a higany esetében csak 2009-re akarja betartatni területén az EU normáit.

5. FELSZÍN ALATTI VIZEK. Magyarország kész arra, hogy a csatlakozás idejére az EU-nak is tetsző jogszabályt hoz meg a talajvizek védelméről, de a normákat csak 2007. október végétől akarja érvényesíteni. Meg kell erősítenie azokat a szakhatóságokat, amelyek a felszín alatti vizek minőségét,a beleengedett szennyezőanyagok mértékét ellenőrzik.

6. IPARI LEVEGŐSZENNYEZÉS. AZ EU előírja, hogy az iparban az elérhető legjobb technológiát kell alkalmazni a levegőbe eresztett gázok szűrésére. Ám ez Magyarországon koránt sincs így. Bár jogszabály 2002-re születni fog - ígéri a magyar vállalás -, az európai tisztaságot csak 2007. október 31-ére írná elő a kormány a Magyarországon termelő üzemeknek.

7. ERŐMŰVEK LÉGSZENNYEZÉSE. Már van olyan eurokonform rendelet Magyarországon, amely a nagy tüzelőberendezések kén-dioxid- és nitrogén-oxid-kibocsátását szabályozza. Ez azonban a magyarországi erőműveknek a két mutató tekintetében 2004-ig, illetve 2008-ig haladékot adott. A magyar kormány azt szeretné elérni, hogy ezt fenn is tarthassa. Ennek oka, hogy azok a cégek, amelyek ebbe az iparágba fektettek be Magyarországon, ebből a magyar rendeletből indultak ki.

8. VESZÉLYES ANYAGOK KOCKÁZATAI. A nyolcvanas években Olaszországban történt egy súlyos baleset, amelynek során több kiló mérgező dioxin jutott ki egy tárolóból. Azóta az EU többször is direktívákban írta elő a veszélyes anyagok tárolásának körülményeit, sőt azt is, mit kell tenni esetleges balesetek esetén. Ez azonban sok pénzbe és hosszú előkészületekbe kerül. A vállalatok kénytelenek lesznek korszerű ellenőrző és jelzőberendezéseket vásárolni. Ezt a kormány csak 2005 elejére akarja Magyarországon előírni, de az EU-nak azt ígéri, hogy a csatlakozásig meghozza az erről szóló saját jogszabályt.

9. INTEGRÁLT SZENNYEZÉSCSÖKKENTÉS. Bármilyen ipari létesítmény, gazdasági tevékenységet folytató üzem környezetvédelmi berendezéseinek az EU-előírások szerint az elérhető legkörnyezetbarátabb technológia alapján kell működnie. A meglévő létesítményeknek 2007 októberére az EU tagállamaiban át kell állniuk ezekre, az újakat pedig csak így lehet átadni. Magyarország azt kéri, hogy azokat a létesítményeket is meglévőnek tekintse az EU, amelyek még 2002. Január 1-jéig létesülnek, vagyis az addig átadandó üzemek is kapjanak haladékot 2007-ig.

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

Az EU tagállamok nyelvein