Változik holnaptól a Munka törvénykönyve

Holnaptól számos ponton változik a Munka törvénykönyve. Az új rendelkezések egy része nehezíti a dolgozók helyzetét, hiszen anyagi felelősséget kell vállalniuk a leltárhiányért és szabálytalan felmondás esetén kártérítést kell fizetniük a munkaadónak. A munkáltatók számára a módosítások nagyobb része kedvező. Időközben folyik az új Munka törvénykönyvének kidolgozása, amelyet a kormány 2001-re szeretne elkészíteni.

Változik holnaptól a Munka törvénykönyve
1999. augusztus 16., hétfő, 10.20

Holnaptól számos ponton változik a Munka törvénykönyve. Az új rendelkezések egy része nehezíti a dolgozók helyzetét, hiszen anyagi felelősséget kell vállalniuk a leltárhiányért és szabálytalan felmondás esetén kártérítést kell fizetniük a munkaadónak. A munkáltatók számára a módosítások nagyobb része kedvező. Időközben folyik az új Munka törvénykönyvének kidolgozása, amelyet a kormány 2001-re szeretne elkészíteni.

Holnaptól számos ponton változik a Munka törvénykönyve. Az új rendelkezések egy része nehezíti a dolgozók helyzetét, hiszen anyagi felelősséget kell vállalniuk a leltárhiányért és szabálytalan felmondás esetén kártérítést kell fizetniük a munkaadónak. A munkáltatók számára a módosítások nagyobb része kedvező. Időközben folyik az új Munka törvénykönyvének kidolgozása, amelyet a kormány 2001-re szeretne elkészíteni.

A Munka törvénykönyvének módosításait az Országgyűlés június 1-jén fogadta el. A módosítások alapján a dolgozóknak a jövőben akkor is fel lehet mondani, ha betegállományban vannak, illetve ha azt meg akarják hosszabbítani. Ez a rendelkezés azt akadályozza meg, hogy a dolgozók betegállományba meneküljenek. Korábban sokan a felmondási idő kezdetekor újra beteget jelentettek, s így nem lehetett megszüntetni a munkaviszonyt. A dolgozókra nézve hátrányos az a rendelkezés is, amely kártérítésre kötelezi őket, amennyiben munkaviszonyukat nem a törvényben előírtak szerint szüntették meg. Az összeg az irányadó felmondási időre járó átlagkeresetnek felel meg.

Jelentős változás, hogy az alkalmazottak anyagi felelősséggel tartoznak az üzletben tapasztalt leltárhiányért, akkor is, ha az ismeretlen okból keletkezett. A munkaadó és a munkavállaló közötti megállapodás azt is lehetővé teszi, hogy a leltári készletet kezelőkkel szemben csoportos felelősséget állapítsanak meg.

A Munka törvénykönyvének módosítása kimondja, hogy csak a 16. Évét betöltött személyek léphetnek munkaviszonyba, azaz nem a tankötelezettség teljesítése az alapvető feltétel. Tizenöt évesnél idősebbek a nyári szünet ideje alatt vállalhatnak munkát.

A szakszervezeteket érinti, hogy a munkaadók ezentúl nem kötelesek kifizetni tisztségviselőik munkaidő-kedvezményének fel nem használt részét. A törvény szerint ezt a jövőben a munkaadók és a szakszervezetek közötti megállapodásokkal kell rendezni.

A törvénymódosítás vitája során a munkavállalói érdekképviseletek leghevesebben azt a pontot támadták, amely az üzemi tanácsok számára is megengedi, hogy kollektív szerződést kössenek a munkáltatóval azokon a munkahelyeken, ahol nincs szakszervezet. A kormány indoklása szerint így akarják orvosolni azt a problémát, hogy Magyarországon nagyon kevés a dolgozók és a munkáltatók jogait szabályozó kollektív szerződés. Ezt a módosítást azonban egyformán elutasították a munkaadói és munkavállalói szervezetek, mivel szerintük az üzemi tanács csak a dolgozók részvételét jelenti a vállalat vezetésében, de nem független, számonkérhető, érdekképviseleti szervezet. Az érdekképviseletek szerint a megoldás olyan jogi környezet kialakítása lenne, amelyben a kollektív szerződések hatálya a szakszervezetek által nem képviselt munkavállalókra is kiterjedne. A korábbi viták során olyan érvek is elhangzottak, hogy az üt-k szerződéskötési jogosítványával nem lesz több kollektív megállapodás, ugyanis azokon a munkahelyeken, ahol nincs szakszervezet, ott a legtöbbször üzemi tanácsot sem választottak. A munkaadói szervezetek számára a mostani módosítások jelentős része kedvező, a szakszervezetek azonban kezdettől fogva hevesen támadták a szerintük munkavállaló-ellenes törvénymódosítást. Kifogásolták, hogy a kormány az előkészítés során néhány informális megbeszélést kivéve nem vette figyelembe észrevételeiket, javaslataikat.

Idén márciusban Stumpf István kancelláriaminiszter azt javasolta, amennyiben sikerül megegyezni a bérek GDP-hez kötött növeléséről és a társadalmi párbeszéd új rendszeréről, készek engedni a Munka törvénykönyv-módosítás kifogásolt pontjaiból. Miután erről a csomagról nem sikerült megállapodni, a kormány a saját változatát terjesztette az Országgyűlés elé.

Időközben a Szociális és Családügyi Minisztérium koordinálásával folyik a Munka törvénykönyvének átfogó felülvizsgálata, hogy 2001-re az új gazdasági környezethez alkalmazkodó munkajogi szabályozást alkossanak.