Járai szerint tavaly is kötött rossz üzletet a CW<br/>

Még '98 augusztusában is kötött veszteséges ügyletet az MNB bécsi leánybankja, a Central Wechsel und Kreditbank AG (CW Bank) - jelentette ki Járai Zsigmond. Állítását Láng László, a CW Bank vezérigazgatója "a nevetségesség határát súroló vádnak" nevezte, és a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában felháborodottan utasította vissza. A gazdasági bizottság tegnap megalakította a jegybank kereskedelmi banki ügyleteit vizsgáló, kormánypárti többségű albizottságát.

A CW Banknál még 1998 augusztusában is voltak veszteséges ügyletek - jelentette ki újságíróknak Járai Zsigmond, a parlament költségvetési bizottságának ülése után. Mint közölte, az említett időpontban a CW Bank a Postabank egy olyan kötelezettségét vásárolta meg (váltó átadásával), amely a Nádor '95 Rt.-hez kötődött.
Nincs támadás a jegybank elnöke ellen, hanem a CW Bank veszteségeinek kivizsgálásáról van szó - magyarázta a bizottságban a pénzügyminiszter. Az eltussolás nem érdeke az országnak - tette hozzá. Szerinte az rontaná az ország megítélését, ha az egész világ azon nevet, hogy kifosztják a nemzeti bank bécsi leánybankját.
Hogy csak 1998 folyamán adtak nyilvános tájékoztatást a CW Bank - zömében 1991-96 között keletkezett - veszteségeiről, azt Surányi György MNB-elnök kedden azzal indokolta a bizottság előtt, hogy ártott volna az ország megítélésének, ha a vizsgálatok befejezése előtt tették volna közzé.
"Mélységes felháborodással utasítom vissza a pénzügyminiszter állításait - nyilatkozott a Magyar Hírlapnak Láng László, a CW Bank jelenlegi vezérigazgatója -, a vádak a nevetségesség határát súrolják, hiszen Járai úrnak mint kiváló bankszakembernek tudnia kell, hogy az adott ügyletben a CW nem tudta, nem tudhatta és nem is kellett tudnia azt, hogy a Postabankkal szembeni követelés megvásárlásakor milyen eredeti ügylet áll a Postabank-tartozás mögött."
A CW Bank a 2 millió dolláros követelést a londoni székhelyű West Merchant Banktól vásárolta meg - éppen úgy, mint a stuttgarti Baden-Württenbergische Bank, illetve a londoni Bank Hapoalim. A mindennaposnak számító követelésvásárlási (forfeit) üzletet 1998 őszén azért ütötték nyélbe, mert akkor még úgy tűnt, el lehet adni a CW Bankot. Ehhez azonban fenn kellett tartani a bank látszatműködését - mondta el Láng.
Mint ismeretes, a CW Bank az elmúlt egy évben már nem adott hiteleket, s úgy látták, hogy egy magyar állam által garantált követelés megvásárlása kockázatmentes üzlet lesz. Ebből a megfontolásból vették meg az akkor már állami tulajdonban levő és új menedzsment által vezetett Postabankkal szembeni követelést.
"Sem, a Nádorról, sem a BCL osztrák kereskedőcégről nem tudtunk" - állította Láng a követelés mögött álló, acéláru-szállításként ismertté vált ügyletre utalva. Csak azt tudták, hogy a 2 millió dolláros követelés mögött egy magyar állami tulajdonban levő bank áll, s ez feltétlen garanciát jelentett a CW Banknak arra, hogy kockázatmentes, jó üzletet köt. A Postabank azonban a lejárat előtt a Fővárosi Bírósághoz fordult, és csalás gyanújára hivatkozva a fizetési kötelezettség felfüggesztését kérte.
Ezt követően a CW és a másik két érintett pénzintézet - a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, amely grémium május elején a bankoknak adott igazat és hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság fizetést felfüggesztő döntését. A Postabank ezek után sem fizetett, ezért az érintett pénzintézetek polgári peres eljárást kezdeményeztek a Postabank ellen. Erről született döntés tegnap, amelynek értelmében a két külföldi bank megnyerte a pert, a CW ügyében pedig - ugyanazon bíróság előtt, ugyanazon bíróval - október közepén lesz határozathozatal. Az említett ügy teljes dokumentációját idén májusban kapta meg az MNB elnöke, és ezt továbbította a pénzügyminiszternek is.
"Járai Zsigmondnak tehát minden dokumentum a birtokában volt, ezért állításai nem fedik a valóságot" - összegezte Láng László.

A költségvetési bizottságban Járai megismételte azt a korábbi magyarázatot, hogy az adósságcsere nyomán, a költségvetésnek átadott devizaadósságok után, a jegybankba fizetett évi 170-180 milliárdos kamatból rendezte az MNB a CW Bank veszteségeit.
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága tegnap zárt ülésén megalakította az MNB kereskedelmi banki érdekeltségeit és befektetéseit vizsgáló albizottságát. Ma kerül sor a tíztagú bizottság alakuló ülésére, a munkarend elfogadására, a vizsgálóbizottság elnökének megválasztására.
A testületbe a Fidesz Horváth Jánost, Márton Attilát és még egy harmadik személyt jelöl, aki feltehetően a elnöki posztra is esélyes. A bizottság tagja lesz Zakó László (FKGP), Németh Zsolt (MDF), Gidai Erzsébet (MIÉP), Szalai Gábor (SZDSZ), valamint Kovács Tibor, Podolák György és Sáling József (MSZP).
A költségvetési bizottságban viszont a kormánypárti többség leszavazta azt az ad hoc albizottság megalakítását, amely szintén a CW Bank-ügyben vizsgálódott volna. Ezt azért kezdeményezte az MSZP, mert a kormánypártiak nyomására elnapolták az ellenőrző bizottság megalakítását, amelynek elnöke ellenzéki lett volna. Mivel ily módon nem a pénzügyekben illetékes bizottság vizsgálódhat, az SZDSZ és az MSZP kivonult a költségvetési bizottság keddi üléséről.

Eörsi János, Szakonyi Péter, Papp Zsolt

(Magyar Hirlap)

Korábban:

1999. 09. 22.