Az ÁSZ szerint a Postabank üzletpolitikája alapvetően elhibázott volt<br/>

Vágólapra másolva!
A Postabank korábbi vezetése a pénzintézet valós eredményét meghamisította - mondta el Sándor István, az Állami Számvevőszék alelnöke csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
Vágólapra másolva!

Sándor István alelnök nyomatékosította: a Postabank tevékenységével kapcsolatban szigorúan körülhatárolt célellenőrzést végzett a Számvevőszék, amely elsősorban arra terjedt ki, hogy feltárják a veszteségekhez vezető legfőbb okokat.

Az ÁSZ úgy látja: a Postabanknál az 1998. évi mérleg szerinti 135 milliárd forintos veszteség legfőbb okai között szerepel, hogy a bank megalapozatlanul vállalt jelentős kockázatokat, rendszeresen nyújtott hitelképtelen vállalkozásoknak kölcsönöket, átláthatatlan és kiterjedt befektetési portfóliót halmozott fel. A jelentés megállapítja: a bank üzletpolitikája alapvetően elhibázott volt.

Már 1996-ban mintegy 10,5 milliárd forintos pénzintézeti költséget nem fedezett a hitelek és betétek hozamai közti kamatkülönbözet, ez az összeg 1997-ben 17 milliárd, 1998-ban 13 milliárd forintra rúgott. Így e három év alatt a bank havonta átlagosan egymilliárd forintot meghaladó veszteséget termelt.

A számvevőszék szerint a jelentős pénzintézeti veszteség kialakulásához nem kis részben hozzájárult az is, hogy a hitelintézet akkori elnök-vezérigazgatója korlátlan döntéshozatali és döntésfelülvizsgálati jogosultsággal rendelkezett

A számvevők azt tapasztalták, hogy mivel a pénzintézet vezetése rendszeresen "kozmetikázta" a különböző hitelügyletek dokumentációját, ezek következményeként 1997-re a nem kamatozó eszközök állománya már elérte a mérlegfőösszeg egyharmadát. A bank a prudens gazdálkodással ellentétesen hazárd üzletpolitikát vállalt fel azzal, hogy nagykockázatú hiteleket aránytalanul magas összegben folyósított egyes partnereinek.

A számvevőszék elnöke elmondta: a számvevők, amikor törvénysértést fedeztek fel a vizsgálat során, a számvevőszéki törvény előírásainak értelmében automatikusan megtették a szükséges feljelentéseket. Három témacsoportban, öt ügylethez kapcsolódnak a feljelentések, amelyek legnagyobb részét a spanyol ingatlanügyhöz, a biztosítékok meghamisításához és nem kellő dokumentálásához, valamint egy nagyobb, több száz milliós összegű hitelkihelyezéshez kapcsolódó törvénysértések képezik.

(MTI)