Leszavazták Várhegyi Attilát a Hit Gyülekezete ügyében<br/>

Az Országgyűlés ma leszavazta Várhegyi Attila kulturális államtitkárt, amikor válaszolt egy kisgazda képviselő "Ismétlés közkívánatra ... avagy néhány szó az SZDSZ közeli pártegyházról" című interpellációjára. Molnár Róbert már másodszor mondta el interpellációját, első alkalommal - három héttel ezelőtt - felszólalása ugyanis kisebb botrányba fulladt.

A képviselő az interpellációban a Hit Gyülekezetére utalva azt kérdezte a kulturális minisztertől, hogy kívánja-e módosítani a kormány a vallásszabadságról szóló törvényt annak érdekében, hogy "vallási
tevékenységet ténylegesen nem folytató csoportok ne alapíthassanak egyházat".
Várhegyi Attila államtitkár - aki Hámori József minisztert helyettesítette az ülésen - válaszában arról beszélt, hogy a kormány egyetért azzal, hogy az egyházalapítás szabályai reformra szorulnak, de a törvény "sok tekintetben kiállta az idő próbáját, és jól
szolgálta a vallásszabadság alapvető jogainak érvényesülését". Mindemellett várhatóan a jövő év elejére elkészül a törvény módosításának a koncepciója.

Valójában a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényről van szó. A törvény szerint ma igen egyszerű egyházat alapítani. "Egyház minden olyan vallási tevékenység végzése céljából alapítható, amely az alkotmánnyal nem ellentétes és amely törvénybe nem ütközik." Az egyházalapításhoz száz személy összefogására van szükség.

Az államtitkár válaszát a képviselő nem fogadta el. Az ilyen esetekben szokásos eljárás szerint az Országgyűlés szavazott az interpellációról. Az eredmény egészen különleges lett: a képviselők 70 százaléka, 163 képviselő tartózkodott, azaz sem igent, sem nemet nem mondott. 29 képviselő elfogadta a választ, 42 pedig ellene szavazott. A 384 képviselőből összesen 234-en vettek részt az ülésen, azaz 150-en bent sem voltak, vagy egyik gombot sem nyomták meg.

A 29 igennel szavazó képviselő többsége MSZP-s volt: 18 szocialista képviselő szavazott igennel. A Fideszből mindössze tizenegyen fogadták el Várhegyi válaszát, jóllehet az államtitkár a Fidesz országos választmányának elnöke (a tizenegyből hat miniszter, illetve államtitkár). Két kormánytag nem fogadta el Várhegyi válaszát: Mikes Éva (Fidesz) területfejlesztési államtitkár tartózkodott, Homoki János (FKgP) honvédelmi államtitkár nemmel voksolt.

A nem szavazatok megoszlása: 25 kisgazda, 8 MIÉP-es, 4 MSZP-s, 3 MDF-es, 2 fideszes képviselő (Latorcai János és Nógrádi László).

Az MSZP 18 igenjére 4 nem jutott (köztük Kósáné Kovács Magdaé, aki az emberi jogi és vallásügyi bizottság elnöke), a többiek itt is tartózkodtak.
A kisgazda képviselők csaknem egységesen leszavazták a választ, csupán négyen tartózkodtak közülük.

Az interpelláció címében is szereplő SZDSZ testületileg tartózkodott. Az MDF-frakcióból hárman nemmel szavaztak (Horváth Balázs, Ékes József, Németh Zsolt), a többiek tartózkodtak. A MIÉP frakciója egységesen nemmel szavazott. Ez volt az ötödik alkalom ebben a ciklusban, hogy az Országgyűlés leszavazott egy interpellációs választ.

Molnár Róbert mostani interpellációja ismétlése volt egy szeptember 29-én már elhangzott interpellációnak. Akkor a levezető elnök Wekler Ferenc (SZDSZ) nem engedte Molnárnak végigmondani interpellációját, mert eltért az előre benyújtott szövegtől, ami a házszabály szerint tilos.
Akkori felszólalásában Molnár úgy fogalmazott: "Németh Sándor (a Hit Gyülekezete vezető lelkésze - a szerk.)családi vállalkozássá és politikai szervezetté változtatta a Hit Gyülekezetét, amelynek tevékenysége nem egyezik az egyházalapításról szóló törvény célkitűzéseivel. A másokat támadó imakommandók működtetése, lejárató politikai plakátok ragasztgatása, a katolikus egyházat gyalázó könyvek illegális kiadása, a 150 ezer
SZDSZ-es kopogtatócédula összegyűjtése, a családok szétszakítása nem egyházi feladat, amelyért adókedvezmény jár." Molnár semmiféle konkrét törvénymódosítást vagy intézkedést nem követelt, csupán a Hit Gyülekezetéről fejtette ki véleményét.

Néhány mondattal később Wekler Ferenc kikapcsolta az interpelláló képviselő mikrofonját: "Képviselő Úr! Szeretném felhívni a figyelmét, hogy a házszabály értelmében az interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az írásban beadott szöveg nem tartalmaz", mondta Wekler. A parlamenti jegyzőkönyv szerint Molnár válasza így hangzott: "Tudom, hogy önnek nem tetszik az, hogy a Szabad Demokraták Szövetségéhez közeli pártegyházról folytatom a beszédemet...", majd szavait zaj, moraj és pfuj! kiáltások az MSZP és az SZDSZ soraiban, illetve taps a kormányoldalon követték.
Wekler: "Amennyiben nem tér az interpelláció tárgyára, megvonom öntől a szót."
Molnár: "Tájékoztatom az elnök urat, hogy a tárcával egyeztettem a szövegmódosítást..."
Wekler: "Képviselő Úr! Utoljára figyelmeztetem, hogy a házszabály 116. (4) bekezdése értelmében ön azt a szöveget olvashatja fel, amelyet írásban előre beadott"."
Molnár: "Tájékoztatom önt, hogy a tárcával egyeztettem, és ha megengedi, az utolsó egy mondatot el szeretném mondani. Tudom, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége..."
Wekler: "Képviselő Úr! Megvonom öntől a szót, áttérünk a következő interpelláció megtárgyalására."
Az esetet követően az Országgyűlés ügyrendi bizottsága - a kormánypárti és a MIÉP-es képviselők szavazataival - elmarasztalta Wekler Ferencet, amiért nem engedte befejezni az interpellációt.

Tóth Géza, a Hit Gyülekezete szóvivője kijelentette: véleménye szerint Molnár Róbert kisgazda képviselő súlyosan visszaélt a választópolgároktól kapott hatalmával, amikor a parlamentben egy személyiségzavarban szenvedő, bosszúálló és szenzációhajhász újságíró paranoid pamfletjének népszerűsítésére vállalkozott.
- Egyházunk a megfelelő időpontban megteszi a helyes lépéseket e rágalmazásokkal szemben - közölte a szóvivő.

Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága egyébként a múlt héten tárgyalta az Európa Tanácsnak a szekták tevékenységéről szóló jelentését. A bizottsági ülésen a képviselők elsősorban a szekták és a kisegyházak közötti határvonalra vonatkozóan igyekeztek eligazítást kapni a jelentésből (az előbbiből kevés, az utóbbiból nagyon sok van Magyarországon). A bizottsági ülés után Hargitai János befolyásos fideszes képviselő úgy nyilatkozott: lehet, hogy hamarosan módosítani kell a lelkiismereti és vallásszabdságról szóló törvényt, de annak nem lesz kisegyházellenes éle, és az állam semmiképpen sem adhatja fel világnézeti semlegességét.

Weyer Balázs

Ajánló:

A fotó sajnos csak félig látszik