Solt Pál jogállamban megengedhetetlennek tartja Dávid Ibolya nyilatkozatát <br/>

Solt Pál a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke jogállamban megengedhetetlennek tartja azt, ahogy Dávid Ibolya igazságügy-miniszter kedden megjelent nyilatkozataiban a bírói függetlenség és az igazságszolgáltatás szervezeti kérdéseivel foglalkozott. Valamint azt sem tartja egy jogállamban helyénvalónak, hogy az igazságügy-miniszter személyében is támadta őt mint a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökét.

Az igazságügy-miniszter nyilatkozataira utalva Solt Pál kijelentette: a bírói függetlenség nem paraván, amellyel bizonyos ügyeket elfedünk, hanem az alkotmányban rögzített rendelkezés. Az európai bírói charta egyik megfogalmazójaként pedig nagyon jól tudja, mi a bírói függetlenség, ebben a kérdésben tehát nem szorul rá arra, hogy Dávid Ibolya kioktassa.

Dávid Ibolya egy pénteki sajtóbeszélgetésen azt mondta: Kovács Mihály ügye egy dolog miatt volt számára felháborító. Emlékezete szerint 1996-ban nyáron vagy nyár végén érkezett meg az ügyészségtől a bíróságra a vádirat Kovács Mihály ügyében. Kettő és fél évig, 1998. decemberig ki sem tűzték első tárgyalásra Kovács Mihály ügyét. Másodszor pedig azért sürgette az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, mert neki nem elég, ha egyszer tavasszal az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, egyébként egyhangú döntéssel, ellenszavazat nélkül támogatja a javaslatát. Szerinte ez olyan ügy, amiben soronkívüliséget kell kérni.

A Kovács Mihály-ügy kapcsán Solt Pál leszögezte: amíg az igazságügy-miniszter asszonynak nincs bizonyítéka arra, hogy valamilyen politikai vagy más egyéb okból késlekedés történt, ezt a nagyon súlyos vádat vissza kell utasítania.

A csempészettel és más bűncselekményekkel vádolt Kovács Mihály, egykori bankelnök ügyében 1996-ban érkezett meg a vádirat a Pesti Központi Kerületi Bíróságra, és az igazságügy-miniszter asszony az OIT tagjaként ez év júniusában javasolta a sürgősség elrendelését. Ezzel kapcsolatban Solt Pál kifejtette: Dávid Ibolya korábbi nyilatkozataival ellentétben a sürgősség elrendelése óta több eljárási lépés is történt. Az ügyben tárgyalást tartottak szeptember 14-én, és a következő tárgyalást november 10-re tűzték ki.

Arra nézve semmilyen adat nincs, hogy a sürgősség elrendelését megelőzően eltelt két és fél évben szándékosan nem tűzte ki a bíró a tárgyalást. Az a halvány célzás pedig, hogy ez bármilyen összefüggésbe lenne a Legfelsőbb Bíróság elnökével, a bírósági szervezet rendjének súlyos félreértésén alapszik.

A Legfelsőbb Bíróság elnökének már 10-15 éve arra sincs lehetősége, hogy egy adott ügy állásáról érdeklődjön, nemhogy egy tárgyalás kitűzése érdekében lépéseket tegyen.

Ugyanakkor Dávid Ibolyának sincs joga egy konkrét bírósági ügyben fellépni, bármilyen kormányzati felelősséget hangoztasson is eközben. Az igazságügy-miniszter asszony az OIT tagjaként nem civil kontrollt gyakorol, hanem külső tag, aki közreműködik az OIT döntéseinek meghozatalában. Egyébként ezzel a jogával a hivatali idejében eddig rendelkezésére álló 15-ből csak három alkalommal élt személyesen Dávid Ibolya - mondta az OIT elnöke.

Azzal kapcsolatban, hogy Dávid Ibolya szerint a törvény előtti egyenlőség elvének sérelméhez vezethet egyes ügyek elhúzódása, Solt Pál leszögezte: nagyon szeretné hinni, hogy az igazságügy-miniszter asszony ezen nem azt értette, hogy erre politikai vagy bármilyen más okból került sor.

(MTI)