Hatórás munkaidő a számítógép előtt<br/>

Senkit sem dolgoztathatnak napi hat óránál hosszabb ideig képernyő előtt januártól. A munkavállalónak ez idő alatt is óránként tízperces szünet jár. Az egészségügyi miniszter közelmúltban közzétett rendelete szerint egy év múlva pedig már szigorú követelményeknek kell megfelelniük a képernyős munkahelyeknek. A munkáltatóknak ez várhatóan több százezer, akár több millió forintjába is kerülhet. Becslések szerint tavaly mintegy 325 ezren dolgoztak számítógépes vagy más monitorok előtt.

Napi hat óránál hosszabb ideig egyetlen munkavállaló sem kötelezhető képernyő előtti munkavégzésre januártól. Sőt az egészségügyi miniszter november 3-án kihirdetett rendelete szerint az ilyen gépekkel dolgozók óránként legalább tízperces - össze nem vonható - szünetet tarthatnak. A jogszabály mindemellett arra is kitér, hogy azoknál, akik munkaidejükben legalább négy órán keresztül rendszeresen számítógép vagy más monitor előtt kénytelenek ülni, a munkaadó folyamatosan köteles vizsgálni: milyen hatással van a munkavégzés a dolgozó pszichés, illetve fizikai állapotára, valamint látására. Ez utóbbi érdekében kötelessége látásvizsgálatra küldeni a munkavállalót, akinek viszont kötelessége részt venni ezen.

2002-től a rendelet még szigorúbb elvárásokat támaszt a munkáltatókkal szemben. Akkortól ugyanis - saját költségükön - olyan szemüveggel is el kell majd látniuk dolgozóikat, amely biztosítja számukra a képernyő előtti éles látást.

A munkaadók azonban már egy év múlva, vagyis 2001. január 1-jétől is csak úgy létesíthetnek új képernyős munkahelyeket, ha azok mindenben megfelelnek a rendelet mellékletében felsorolt követelményeknek. Ezek között pedig nem csupán a képernyő, a billentyűzet, a munkaasztal és a szék minőségére vonatkozó előírások szerepelnek, de például az is, hogy a világítás és a falak nem okozhatnak közvetlen fényvisszaverődést vagy a klímaberendezés kényelmetlenséget. Azoknak a cégeknek, amelyek 2001. január előtt létesítettek képernyős munkahelyeket, egy évük lesz arra, hogy a rendeletben foglaltaknak megfelelően átalakítsák azokat.

Ahhoz, hogy a rendeletet végrehajtsák, a munkáltatóknak hat-hét számjegyű összeget kell majd beruházniuk - közölte a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) szociálpolitikai és munkavédelmi szakértője. Nosztrai Judit elmondta: nem a számítógépek, hanem a világítás, a bútorzat vagy a klímaberendezések cseréje jelent majd különösen nagy terhet. Ezért a munkaadói szervezet kevésnek tartja az egyéves felkészülési időt. Az MGYOSZ egyébként meglepve tapasztalta, hogy a rendelet véglegesítése előtt annak szövegéről nem tárgyaltak az Országos Munkaügyi Tanács munkavédelmi bizottságában, holott az egyeztetések már két és fél évvel ezelőtt megindultak a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók között.

Magyarországon nem készült felmérés arról, pontosan hány munkahelyen használnak számítógépet vagy hasonló, képernyős berendezést - tudtuk meg az Országos Munka- és Foglalkozás-egészségügyi Intézet igazgatójától, Galgóczy Gábortól.

A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem becslése szerint tavaly mintegy 325 ezren dolgoztak a rendelet hatálya alá tartozó munkakörben.

Munkaügyi szakértők szerint a számítógépes munkavégzésnél ma már nem elsősorban a látásromlástól kell tartani, az új monitorok ugyanis minimális káros sugárzást bocsátanak ki. Sokkal nagyobb kockázat, hogy a kényelmetlen ülőhelyek mozgásszervi megbetegedéseket okoznak. Ugyanakkor figyelni kell arra, hogy a hagyományos olvasószemüveg 30-40 cm körüli szövegtávolságra jó, ezért az 50-80 centiméterre elhelyezett monitorokhoz külön munkaszemüveget érdemes készíttetni.

Egy iroda kialakítása komplex tervezést igényel, s a régi épületekben néha kompromisszumokat is kell kötni a munkahelyek létrehozásánál - véli Antalovits Miklós, a Budapesti Műszaki Egyetem ergonómiai tanszékének vezetője. A szakember szerint egy irodát utólag nagyon nehéz átalakítani az új szabályoknak megfelelően. Az EU-szabványok szerint például egy ember számára a közlekedőhelyekkel együtt 8-12 négyzetméter területet kell biztosítani, ügyelni kell a természetes megvilágításra, a levegőminőségre, a bútorzatra is.

A MATÁV új székházának kialakításakor például már a tervezés fázisában vizsgálták a világítás fényerősségét, sűrűségét, meghatározták a bútorok helyét - mondta Török István projektvezető. Eleve olyan asztalokat vásároltak, amelyeken a monitorokat megfelelő távolságra lehet elhelyezni. Elmondta: a beruházásnál nem az egyszeri költségeket nézték, hanem azt, hogy az alkalmazottak az új munkahelyen jól érezzék magukat, és ne kelljen az irodai munka következményei miatt betegállományba vonulniuk.

Haiman Éva, Joób Sándor

(Magyar Hirlap)