Kevesebb szakorvosra lesz szükség a jövoben

A jelenleginél szakmailag felkészültebb, erkölcsileg megbecsültebb háziorvosokra van szükség, ezért az alapellátás fejlesztése az egészségügy reformjának kulcskérdése lesz - véli az a háttéranyag, amit az egészségügyi tárca a praxisjog átadásáról szóló törvényjavaslata mellé készített. A betegek ugyanis sokszor banális problémák - táppénzigazolás, beutalás - miatt keresik fel háziorvosukat. Az egészségügy "reformerei" viszont ennél nagyobb feladatot szánnak az alapellátásban dolgozó háziorvosoknak. Tolük várják, hogy az elszaladt egészségügyi kiadásokon spórolni lehessen.

Kevesebb szakorvosra lesz szükség a jövoben
1999. november 15., hétfő, 00.55

A jelenleginél szakmailag felkészültebb, erkölcsileg megbecsültebb háziorvosokra van szükség, ezért az alapellátás fejlesztése az egészségügy reformjának kulcskérdése lesz - véli az a háttéranyag, amit az egészségügyi tárca a praxisjog átadásáról szóló törvényjavaslata mellé készített. A betegek ugyanis sokszor banális problémák - táppénzigazolás, beutalás - miatt keresik fel háziorvosukat. Az egészségügy "reformerei" viszont ennél nagyobb feladatot szánnak az alapellátásban dolgozó háziorvosoknak. Tolük várják, hogy az elszaladt egészségügyi kiadásokon spórolni lehessen.

A magyar egészségügy-ellátó rendszer szerkezeti aránytalanságát szemlélteti az az adat, hogy az OECD-tagországok között hazánkban dolgozik a legtöbb szakorvos, míg az alapellátás tekintetében csupán a tizenharmadik helyen állunk. Ezt az aránytalanságot kell az egészségügy reformjának megszüntetni. A szándék ellenére a háziorvosok túl sokszor élnek a "továbbutalás" lehetoségével - áll abban a háttéranyagban, melyet az egészségügyi miniszter a praxisjogot a háziorvos kezébe adó törvényjavaslat mellé készített.

Gógl Árpád, a szaktárca elso embere úgy látja, hogy a túlzott háziorvosi továbbutalás nemegyszer szakmai hiányosságokra vezetheto vissza. A háziorvosi munka minoségének alacsonyabb színvonala a korábbi továbbképzések és fejlesztoprogramok sikertelenségével magyarázható. Jelentos különbség figyelheto meg például a speciális felkészültséget is igénylo sürgosségi esetek ellátásánál a háziorvosok, illetve a mentoszolgálat kivonuló egységei között - véli a háttéranyag.

A továbbutalás másik oka, hogy semmilyen finanszírozási eszköz nem honorálja a háziorvosnak a többletmunkát, vagyis azt, hogy betege ne kerüljön tovább az ellátórendszer drágább, speciálisabb szintjére - kifogásolja a minisztérium munkaanyaga. Ennek eléréséhez fontos lenne, hogy - amennyiben lehetséges - a háziorvos egyedül birkózzon meg a betegség kezelésével.

A rossz finanszírozási módszer miatt a háziorvosok nem végeznek semmilyen egészségfejlesztési, népegészségügyi tevékenységet, ami a lakosság jelenlegi egészségi állapota miatt igencsak fontos lenne. Így háttérbe szorul a háziorvosoknak szánt "kapuor" szerep. Ezt az elképzelést negatívan érintette, hogy jelentosen bovült a beutaló nélkül is igénybe veheto ellátások köre.

Komoly gond - állítja a szaktárca háttéranyaga -, hogy a háziorvosi ellátás csökkent presztízse miatt sok beteg kizárólag banális probléma miatt keresi fel orvosát. Sokan például csak akkor találkoznak velük, ha táppénzigazolásra vagy beutalóra van szükségük. Ezt igazolja, hogy a beteg-orvos találkozásoknak mindössze 30 százaléka történik az alapellátásban.

Ezért - a praxisjog átruházásán túl - javítani kell a háziorvosi ellátások teljesítményén - szögezi le a szaktárca. Megfelelo anyagi ösztönzok alkalmazásával növelni kell a háziorvosok egészségmegelozo, prevenciós tevékenységét, valamint az alapellátásban dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülését, hiszen a kormányzati egészségpolitika tolük várja az egészségügyi költségek csökkentését - fogalmaz a munkaanyag. Arról, hogy az elképzeléseket milyen forrásból kívánja a szaktárca megvalósítani, nem esik szó.

(Népszava)