Túl kevés a közbeszerzési eljárás, és sokszor nem tartják be a törvényi előírásokat<br/>

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az Országgyűlés közbeszerzési vizsgálóbizottságának ülésén számolt be a szervezet 1997-98-ra vonatkozó vizsgálatairól. Ezen kiderült, a közbeszerzési eljárások még nem épültek be az önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszerébe, és számos alkalommal nem tartják be a törvényi előírásokat.

Kovács Árpád a közbeszerzési törvény hatályba lépését követő időszakra terjedő két átfogó vizsgálatról adott tájékoztatást.
Előbb a hét kiemelt központi költségvetési fejezet és négy elkülönített pénzalapot kezelő szervezet, valamint az ÁSZ felügyelete alá tartozó intézmények 1995-96. évi közbeszerzési tevékenységét ellenőrizte. Majd a helyszíni ellenőrzések következtek, melyek során helyi és fővárosi kerületi önkormányzat intézményeket ellenőriztek.

Kovács Árpád szerint nem történt meg a közbeszerzések és a költségvetési gazdálkodás szabályozásának összehangolása sem az állami költségvetés tervezésében, sem a költségvetési szervek finanszírozásában. Nagyobb gondot tapasztaltak a helyi önkormányzatok körében végzett közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban. Megállapították, hogy a vizsgált önkormányzatok kiadásaiból a közbeszerzések aránya 1996-ban mindössze 4,1 százalékos, 1997-ben 15,3 százalékos volt.

A tapasztalat azt mutatja, hogy az önkormányzatok általában igyekeztek elkerülni a közbeszerzési eljárást, és ha végeztek is ilyet, gyakran nem tartották be a törvényi előírásokat.

Kovács Árpád az egyedi vizsgálatokról is szólt. Így többek között kiderült, a társadalombiztosítás informatikai rendszerének fejlesztése során esetenként nem folytattak le közbeszerzési eljárást, vagy nem a meghirdetett feltételek alapján értékeltek, illetve indokolatlanul alkalmaztak gyorsított eljárást.

Az ÁSZ jövőre kiemelten kíván foglalkozni az önkormányzatok nagy értékű cél- és címzett támogatásainak felhasználásával, továbbá mintegy 50 önkormányzati tulajdonú kórház és egészségügyi intézmény gazdálkodásával.

Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának (KT) elnöke kijelentette: a magyar közbeszerzés gyakorlata alapvetően az Európai Unió előírásait alkalmazza, és kellőképpen átlátható.

Ma még sok a hirdetmény nélküli eljárás, amelyekkel kapcsolatban felmerülhetnek visszaélések. Ezek visszaszorításáért 1999. szeptember 1-jén hatályba lépett egy törvénymódosítás, mely elrendelte, hogy az ilyen jellegű eljárások indításával egyidejűleg tájékoztatni kell a KT döntőbizottság elnökét, akinek hivatalból kötelessége jogorvoslati eljárást indítania, ha feltételezhető a törvénysértés.

A szigorítások után 1999. szeptember 1. és november 18. között 105 ügyet vizsgált meg a döntőbizottság, és 27 esetben kezdeményezett jogorvoslati eljárást.

Farkas Gyöngyi, a döntőbizottság elnöke elmondta, hogy a jelenlegi 500 ezer forintos legalacsonyabb bírságot a költségvetési törvény határozza meg, azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy a döntőbizottság által megállapított 10 millió forint feletti nagy összegű bírságot a bíróság az esetek többségében mérsékli, vagy annak kifizetését felfüggeszti.

Németh Pál, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elnökhelyettese szerint a pénzügyi ellenőrzés rendszerét fejleszteni kellene, mégpedig úgy, hogy a szerződéskötés előtt a kincstárral ellenjegyeztetni kellene az iratot.

(MTI)

Ajánló:

1995. évi XL. törvény a közbeszerzésekrôl.