50 évre titkosíthatók az üléseken készült jegyzőkönyvek<br/>

Az Országgyűlés elfogadta az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvény módosítását. A jövőben akár 50 évre is titkosíthatók a testületek ülésein készült összefoglalók és jegyzőkönyvek.

Az Országgyűlés kedden délelőtt 178 igen szavazattal 105 ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatot.
A módosítás az államtitok körébe emeli - és 50 évig titkosíthatóvá teszi - a kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testület működésével összefüggő döntés-előkészítő, belső használatra készült adatokat, valamint az e testületek üléseiről készült összefoglalókat, emlékeztetőket és jegyzőkönyveket - írta az MTI.

Az adatvédelmi biztos, Majtényi László nyáron vizsgálatot folytatott a kormányülések dokumentálásával, a dokumentumok megőrzésével és nyilvánosságával kapcsolatban. Akkor azt állapította meg: az ülésekről mindenképpen kell jegyzőkönyvet készíteni, de azt nem kell azonnal a nyilvánosság elé tárni. Ugyanakkor nem lehet az iratokat indok nélkül titkosítani.

Az eddig érvényben lévő gyakorlat szerint az összefoglalók csak a kormányüléseken részt vevők névsorát, az előterjesztések címét, a hozzászólók nevét, valamint a szavazás tényét és számszerű arányát tartalmazta.

A biztos augusztusi ajánlásában azt írta: nincs alkotmányos alap azt követelni, hogy a kormányok működésének egésze azonnal kapjon teljes nyilvánosságot, mert az lehetetlenné tenné a kormányzat kiegyensúlyozott működését. Nem alkotmányos követelmény az sem, hogy a kormányülésekről teljes körű dokumentáció, például szó szerinti jegyzőkönyv, hang- vagy képfelvétel készüljön. Azonban lehetővé kell tennie a kormányülések tartalmi dokumentálását. Ennek megszüntetése szerinte egyrészt szakítást jelent egy százötven éves magyar közjogi hagyománnyal, másrészt a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot aránytalanul korlátozza. "Az állam ennek indoklásaként nem hivatkozhat saját diszfunkcionális működésére, és nem indulhat ki abból, hogy e jogokkal - például kormányváltás után - vissza is lehet élni" - írta Majtényi.

A biztos hozzátette: nincs törvényes alapja annak sem, hogy a jelenleg készített úgynevezett összefoglalókat eseti mérlegelés nélkül államtitokká minősítik. A kormányülésen keletkezett adatok közül csak a titoktörvény államtitokköri jegyzékében felsorolt adatok minősíthetők államtitokká.

Majtényi ezért akkor ajánlásában felkérte a Miniszterelnöki Hivatalt irányító minisztert, Stumpf Istvánt és az igazságügy-minisztert, Dávid Ibolyát, hogy "kezdeményezzék a kormányülések tartalmi dokumentálásának olyan törvényi szabályozását, amely a külső befolyásolástól mentes kormányműködés mellett garantálja az állampolgárok - adott esetben akár késleltetetten érvényesülő - jogát a közérdekű adatok megismerésére". Felkérte a Miniszterelnöki Hivatalt irányító minisztert arra is, hogy az adatkezelés során vegye figyelembe: mindazok a kormányülésekkel kapcsolatos iratok, amelyeket a titoktörvény rendelkezésének figyelmen kívül hagyásával minősítettek, nem tekinthetők államtitoknak.

[origo]

Korábban:

(1999. november 6.)