Ezentúl nyilvánosak lesznek az olajügyeket vizsgáló bizottság ülései<br/>

Az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság úgy döntött: a korábbi gyakorlattal ellentétben ezentúl nyilvános üléseket tartanak. A hétfői ülésen Györgyi Kálmán azt mondta a bizottság előtt: a rendőrség és az ügyészség nem volt megfelelően felkészülve a bűnözési hullámra, amiért mindenkinek le kell vonnia a szükséges konzekvenciákat.

A hétfői ülésen az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság meghallgatta Györgyi Kálmán legfőbb ügyészt és Bencze József dandártábornokot, a (VPOP) rendészeti foigazgatóját.

Györgyi jelentése az elmúlt 10 év olajjal kapcsolatos ügyeit tekintette át. A legfőbb ügyész szerint az okozta a legfőbb gondot, hogy sem a rendőrség, sem az ügyészség nem volt felkészülve az 1990-es évek elején tapasztalt bűnözési hullámra. Györgyi szerint államszintű korrupcióról nem lehet beszélni, a törvénysértések inkább a szabályozatlanságból eredtek. "Az olajügyek komoly kihívást jelentettek, próbára tették a nyomozó hatóságokat, az ügyészséget és a bíróságot. A végrehajtó hatalomnak és a törvényhozásnak le kell vonnia a szükséges konzekvenciát. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy jobb törvények szülessenek és a végrehajtó hatalom hatékonyabban lássa el feladatát" - mondta Györgyi.

Pallag László, a bizottság kisgazdapárti elnöke ugyanakkor az ülést követő sajtótájékoztatón azt mondta: az ügyészség részéről "nem volt kellő odafigyelés", nem használtak fel minden lehetőséget az olajbűnözés megfékezésére.

Bencze József a meghallgatása után azt mondta: a hatóság nyomozó szervei csak 1992-94-ben álltak fel, a titkosszolgálati eszközök alkalmazására csak 1996-tól, a bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközök alkalmazására pedig csak 1998-tól nyílt lehetőségük, így az olajjal kapcsolatos bűncselekmények idején még nem álltak megfelelő eszközök a rendelkezésükre ahhoz, hogy a visszaéléseket megfelelően felderítség, illetve megakadályozzák.

Györgyi jelentésében említette a halasztott vámfizetéssel való visszaéléseket, amelyekre a VPOP felhívta az illetékes szervek figyelmét. A Pénzügyminisztérium azonban akkor nem járult hozzá a szigorításokhoz.

A legfőbb ügyész szerint az olajügyekkel mintegy 100 milliárd forintos kár érte a nemzetgazdaságot. Pallag szerint a kár ennek az összegnek a többszöröse.

[origo]

Ajánló:

Az [origo] dossziéja