Napi ötvenmillióba kerül az árvíz<br/>

A tavaszi árvíz elleni védekezés kiadásait - a kormány ígérete szerint - a tavalyi gyakorlathoz hasonlóan utólag térítik meg. Erre azonban legkorábban májusban lehet számítani. Ekkor döntenek majd arról is, honnan teremtik elő a téli belvíz 10 milliárdos költségének fedezetét. Az újabb áradás miatt addig naponta 50 millió forinttal emelkedik a számla. Tegnap már harmadfokú készültséget rendeltek el a Tiszán is.

Tegnaptól már nem csupán a Bodrogon, hanem a Tisza tokaji szakaszán is harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el. Egyre több ház kerül víz alá, s mind több család kényszerül kiköltözésre. A Hernád, a Sajó és a Zagyva már a hullámteréből is kilépett. Kiáradtak medrükből a szlovákiai tározók is: ezek az intenzív olvadás következtében túlfolynak, s tovább terhelik a Bodrogot. A 37-es utat továbbra is lezárva tartják. Elterelik a határforgalmat is: az autósok a sárospataki átkelő helyett Felsőbereckénél juthatnak át Szlovákiába.

A most kezdődő árvíz okozta kár finanszírozásáról egyelőre nem született döntés. Erre májusban kerül majd sor, akkor, amikor arról dönt a kormány, miből finanszírozzák a téli belvíz kármentesítését, a helyreállítást. Egyelőre minden pénzt az érintett önkormányzatoknak és tárcáknak kell megelőlegezniük.

A téli belvíz által okozott károk helyreállítására, a védekezésre 12 milliárdot kértek az önkormányzatok és az érintettek. A költségigények felülvizsgálására felkért ellenőrző csoport úgy találta, a kérvények mindössze 2 milliárddal haladják meg a jogos kifizetéseket - tudtuk meg Gurnik Ágnestől, a Belügyminisztérium főosztályvezetőjétől. Így a november 22-től január végéig tartó időszakra összesen 10 milliárdot teremtenek majd elő.

A települések védekezési költségeire jóváhagyott 2,008 milliárd a héten minden önkormányzat számláján megjelenik, ám a többi kiadás - ingatlanok, utak, hidak helyreállításának - fedezetét csak a májusi kormányülésen határozzák meg. A finanszírozáshoz feltehetően felhasználják majd a tavalyról megmaradt összeget is, azt, amit az önkormányzatok fizettek viszsza az 1999-es cél- és címzett támogatásaikból (ez több tízmillió forint volt). Ez a pénz a központi költségvetési tartalékba vándorolt. A két nagy tavalyi ár- és belvíz egyébként összesen 17,3 milliárdot emésztett fel. Emlékezetes, akkor csaknem valamennyi tárca költségvetését meg kellett nyirbálni, hogy előteremtsék a szükséges pénzt. Mindennek ellenére - hiába a vízügyi szakértők folyamatos figyelmeztetése - idén sem terveztek a költségvetésben az átlagosnál több pénzt vízkárelhárításra (2000-re 570 milliót szántak), s nem számoltak a kármentesítés és a helyreállítás költségeivel sem.

Valamennyi érintett tárca - belügy, földművelés, vízügy - azt az ígéretet kapta a kormánytól, utólag folyósítják a költségek egy részét. Addig csak saját büdzséjükön belüli átcsoportosítás révén nyerhetnek átmeneti haladékot. Hajós Béla, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) helyettes államtitkára hozzáfűzte: amennyiben valamelyik tárcánál elfogy a mozgósítható pénz, kénytelenek lesznek idő előtt a kormányhoz fordulni, az pedig vélhetően a központi költségvetési tartalék terhére rendezi majd a számlákat. A szakemberek szerint ez várható akkor is, ha a pénz előteremtése elodázható a májusi kormányülésig.

Április elején, a többhetesre jósolt tavaszi áradás kezdetekor a KHVM-nél 3,6 milliárdra rúg az ár- és belvíz elleni védekezés számlája. A költségek naponta 50 millióval növekednek. Erre a tárca saját fenntartási és működési keretéből csoportosít át - mondta lapunk kérdésére Hajós Béla helyettes államtitkár. Ám a 2 milliárd forintból már 1,3 milliárdot felhasználtak. Elfogyott már a vízkárelhárításra szánt, egész évre szóló 570 milliós keret is.

Hajós Béla elmondta: igaz ugyan, hogy a legfrissebb tanulmány szerint 170 milliárd kellene a teljes árvízvédelmi rendszer kiépítéséhez, ám a költségek jelentősen csökkenthetők, ha a nyílt ártereken és a magasabb fekvésű helyeken nem építenék ki a töltést. Ez összességében 50 milliárd forint megtakarítást jelenthetne. A nyílt ártereken amúgy sem kívánatos töltés építése, ez ugyanis korlátozná a víz útját, ezáltal fokozná a folyó alsóbb szakaszán végigvonuló áradás intenzitását. A maradék 120 milliárd forint felének előteremtéséről pedig már döntöttek: 10 éves töltésvédelmi programot indítanak.

(Népszava)