Járai Zsigmond pénzügyminiszter szerdán bejelentette: a pénzügyi tárca valószínűleg javasolni fogja, hogy a minimálbér jövőre 40 000 forintra emelkedjen. A kormány emellett azt tervezi, hogy hárommillió forintig adómentességet biztosít a három- vagy többgyermekes családoknak.
A Fidesz képviselőcsoportja is az infláció mértékét meghaladó minimálbér-emelkedést lát jövőre indokoltnak - reagált a bejelentésre Mádi László, a parlament költségvetési bizottságának fideszes alelnöke. ''Amennyiben azonban a minimálbér túlzott mértékben emelkedik, előfordulhat, hogy elvész az a remélt pozitívum, amelyet a tb-járulékok csökkentésével a munkahelyek teremtése terén szeretnénk elérni" tette hozzá a politikus.
A miniszter által jelzett, a családokat érintő adókedvezményről szólva Mádi László leszögezte: a frakció szintén az inflációt meghaladó mértékű adókedvezmény-emelést látna indokoltnak. ''Ha azonban a gyermekek után járó adókedvezményt drasztikusan emeljük, akkor ez azt jelenti, hogy a személyi jövedelemadó tekintetében nincs több mozgásterünk'' - fogalmazott Mádi László.
A gyermekek után járó adókedvezmény mellett a Fidesz-frakció más szempontokat is figyelembe kíván venni a jövő évi személyi jövedelemadó tervezésénél.
''A jelek arra utalnak, hogy a kormány jövőre meg akarja kezdeni az osztogatás politikáját, ami felboríthatja a megindult gazdasági folyamatokat'' - közölte Kuncze Gábor szabad demokrata frakcióvezető.
Kuncze Gábor szerint a pénzügyminiszternek inkább arról kellene beszélnie, hogy miért nem valósultak meg a választási ígéretek: mi lett a nagyarányú adócsökkentéssel, az adóreformmal, az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok jelentős béremelésével.
''Azzal mi is egyetértünk, hogy támogatni kell a családokat, ha viszont valóban van 32-37 milliárd forint erre a célra, akkor ezt inkább azoknak kellene kapniuk, akiknek ténylegesen anyagi problémát jelent a gyermekek nevelése'' véli Kuncze Gábor.
A frakcióvezető "népszerűséghajhászásnak" nevezte a 40 000 forintos minimálbérre vonatkozó felvetést, kiemelve, hogy a kormány bármekkora összeget javasolhat, a döntés ugyanis a munkáltatók és a munkavállalók megegyezésén múlik.
(MTI)
Korábban:
(2000.04.06.)