A parlament is perelhető a jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatala miatt<br/>

Legalább három parlamenti képviselő, illetőleg Nógrádi Zsolt és Pallag László ellen érkezett feljelentés a Fővárosi Ügyészség Nyomozó Hivatalába - értesült a Magyar Hírlap. Továbbra sem dőlt el, tesz-e ellenlépést az adatvédelmi biztos azt követően, hogy a parlament olajbizottsága hétfőn úgy határozott: teljes terjedelmében nyilvánosságra hozza Nógrádi Zsolt meghallgatásának jegyzőkönyvét.

Az adatvédelmi törvény előírásait sérti, hogy a parlament ad hoc bizottságának kilenc tagja megszavazta (kettő tartózkodott): hozzák nyilvánosságra Nógrádi Zsolt június 8-ai meghallgatásának zárt ülésen készült jegyzőkönyvét az ott elhangzott nevek teljes közlésével.

Majtényi László a Magyar Hírlapnak elmondta: tisztában van azzal, hogy a parlamenti bizottság nem köteles számára megindokolni, miért hagyta figyelmen kívül az ügyben kért jogi tanácsát. Az ombudsman egyébként ezt már kedden - július 18-án - kiadott kommünikéjében is leszögezte.

Majtényi László tegnap a Magtyar Hírlapnak hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy a bizottság tagjai nem kötelesek megindokolni választóik számára döntésüket, amellyel a törvényeket figyelmen kívül hagyták.

Az ügy érdekessége, hogy az országgűlési vizsgálóbizottság ebben az esetben úgy viselkedett, mintha polgári engedetlenséget folytatna önmagával szemben, ami jogállamban mindenesetre különös eset.

Legalább három parlamenti képviselő, illetőleg Nógrádi Zsolt és Pallag László ellen érkezett feljelentés a Fővárosi Ügyészség Nyomozó Hivatalába.
Emellett több, a vallomásban szereplő személy is ide irányította feljelentését. Ám ezeket - attól függően, hogy magánvádas vagy közvádas bűncselekményről van szó - az ügyészségi nyomozó hivatalból tovább küldték az illetékes bűnüldöző szerveknek vagy bíróságoknak.

További kérdés, mi történjék akkor, ha az alaptalanul "bevádolt" személy nem büntető feljelentést tesz, hanem jó hírnevének megsértése címén kártértérítési pert indít.

Szakértők szerint ebből különös precedens lehet: az illetők a képviselőkön kívül polgári eljárás alá vonhatják a honatyák összességét, vagyis magát a parlamentet. Az Országgyűlés ugyanis - szemben a képviselőcsoporttal ? jogi személy: önálló (anyagi) felelősséggel tartozik működéséért.

Szakértők szerint kártérítést kérhetnek tőle akár a soha el nem ítélt, s így makulátlannak tekintendő maffiózók is.

(Magyar Hirlap)

Ajánló: