Per indulhat Schwajda ellen<br/>

A Budapesti Építész Kamara október 3-án kizárta tagjai sorából Siklós Mária építészt, akit több súlyos etikai vétség elkövetéséért marasztaltak el. A határozatban azonban van egy olyan mondat is, amelyből az derül ki, hogy a Dobó János vezette elsőfokú etikai bizottság legalább három per megindítását javasolja a Magyar Építész Kamarának. Egyet az Új Nemzeti Rt. ellen, egyet Schwajda György ellen, aki nyilvánosan megsértette a kamarát, egyet pedig Vadász György (és esetleg Baán Ferenc) jogainak helyreállítása érdekében.

Mint arról annakidején a Népszava is beszámolt, a Budapesti Építész Kamara október 3-án kizárta tagjai sorából Siklós Mária építészt, akit több súlyos etikai vétség elkövetéséért marasztaltak el. A határozatban azonban van egy olyan mondat is, amelyből elvileg akár további perekre is lehet következtetni: "A bizottság a vizsgálat során megismert köz- és kamarai érdekeket egyaránt sértő eljárások és körülmények miatt indokoltnak látja további illetékes külső jogfórumoknál indítható eljárások kezdeményezését is az Új Nemzeti Kht. vélelmezett jogszabályellenes eljárásának kivizsgálása, a kormánybiztos (Schwajda György) nyilvánosan kifejtett, a kamarát ért súlyos vádjainak tisztázása, valamint a meghívásos pályázat résztvevői és a nyertes pályázók szerzett jogainak helyreállítása érdekében". Az idézett mondatból az derül ki, hogy a Dobó János vezette elsőfokú etikai bizottság legalább három per megindítását javasolja a Magyar Építész Kamarának. Egyet az Új Nemzeti Rt. ellen, egyet Schwajda György ellen, aki nyilvánosan megsértette a kamarát, egyet pedig Vadász György (és esetleg Baán Ferenc) jogainak helyreállítása érdekében.

A Népszava kérdésre dr. Kiss Elemér ügyvéd megerősítette, hogy valóban lehet reális alapjuk ezeknek a pereknek, különösen egynek, amelyet a kormánybiztos ellen indíthatna a kamara jó hírnevének megsértése miatt. (Emlékezetes, hogy Schwajda azzal vádolta meg a pályázat zsűrijében részt vevő építészeket, hogy munka nélkül vették fel a zsűrizésért járó honoráriumot.)

A kamara első fokon meghozott határozatának szövege utal arra is, hogy hasonló vétség elkövetéséért szintén etikai-fegyelmi bizottság elé kellene állítani azokat a mérnököket, akik közreműködtek a Siklós-féle tervek kidolgozásában. A Magyar Mérnöki Kamara alelnöke, a mérnöki etikai-fegyelmi bizottság elnöke, dr. Korda János lapnak elmondta: egyelőre semmilyen etikai vizsgálatra irányuló kezdeményezés nem érkezett hozzájuk. Amennyiben az építészek mégis elküldik hozzájuk írásos panaszukat, a mérnöki kamara az eljárási szabályzat szerint cselekszik majd. Elsősorban megvizsgálják, hogy a panasz rájuk tartozik-e, mert ha nem, akkor azt esetleg a bírósághoz továbbítják, hiszen nekik nincs nyomozati jogkörük. Ha a panasz kivizsgálása valóban rájuk tartozik, abban az esetben azt fogják vizsgálni, hogy a bepanaszolt mérnökök megsértették-e a mérnöketikai kódex szabályait. Mint mondta, az építészek esetleges beadványát csak abban az esetben fogadhatják el, ha pontosan megjelölik azokat a mérnöketikai kódexben található pontokat, amelyeket a bepanaszoltak megsértettek. A Magyar Mérnöki Kamara ekkor az etikai bizottság tagjai közül jelöli ki az eljáró grémium tagjait, akik beszélgetésre hívják majd a panaszost és a bepanaszoltakat egyaránt. Az eljárásban a panaszosnak kell bizonyítania az etikai vétség elkövetését, míg a bepanaszolt akár ügyvédi segítséget is igénybe vehet igaza bizonyításához.

Ha minderre sor kerül, mondta lapunknak Korda János, akkor a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara Etikai Bizottsága hoz első fokon határozatot. Az eljárás megindításától a vizsgálat lezárásáig Korda szerint nagyjából három hónap telik el. Az elsőfokú határozat ellen a vétkesnek mondott mérnökök a Magyar Mérnöki Kamara etikai-fegyelmi bizottságánál fellebbezhetnek. A másodfokú procedúra körülbelül két hónapot vesz igénybe. Amennyiben a másodfokú eljáró bizottság is vétkesnek találná az illető mérnököket, abban az esetben ők bírósághoz fordulhatnak igazuk bizonyításáért.

Mint arról korábban ugyancsak beszámolt a lap, a Nemzeti Színház Rt. meghívásos pályázatot írt ki az új színház arculatának kialakítására. A versenybe hét, a reklámszakmában ismert - ám meg nem nevezett - céget hívtak meg. Az ugyancsak meg nem nevezett reklámszakemberekből álló zsűrinek azonban egyik pályamunka sem nyerte el a tetszését, így nem hirdettek győztest. A szakmai zsűri tagjai ekkor azt ajánlották a kormánybiztosnak, hogy fiatal, de neves grafikusok meghívásával ismételje meg a meg a pályázatot.

A lap információi szerint azonban Schwajda György egyelőre úgy döntött, hogy mégsem annyira sürgős a színház arculatának megtervezése, így egyelőre nem kért fel senkit. Egy későbbi időpontban azonban talán mégis megismétlik a pályázatot.

Bóka B. László

(Népszava)

Korábban:

(2000.10.04.)