Az ´56-os forradalom 44. évfordulóját ünnepli Magyarország<br/>

Vágólapra másolva!
Katonai tiszteletadással, a Himnusz hangjaira felvonták a nemzeti lobogót a Kossuth téren, hétfő délelőtt. Ezzel megkezdődött az 1956-os forradalom 44., a Magyar Köztársaság kikiáltásának 11. évfordulóján rendezett állami ünnepség.
Vágólapra másolva!

Az ünnepélyes lobogófelvonás előtt Mádl Ferenc köztársasági elnök díszszemlét tartott, majd fogadta a díszzászlóalj parancsnokának jelentését.
Az ünnepségen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János, az Országgyűlés elnöke, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke, Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Kovács Árpád az Állami Számvevőszék vezetője és a kormány több tagja.
A legfőbb közjogi méltóságok ezt követően megkoszorúzták Nagy Imre miniszterelnök szobrát a Vértanúk terén.

A három legfőbb közjogi méltóság együtt tisztelgett az ´56-os mártírok emlékműve előtt a Rákoskeresztúri köztemetőben, hétfő délelőtt. Mádl Ferenc köztársasági elnök, Orbán Viktor kormányfő és Áder János házelnök virágot helyezett el az emlékműnél, Nagy Imre kivégzett miniszterelnök sírjánál és Mansfeld Péter nyughelyénél.
Az államfő több sírnál is virágot helyezett el a 301-es parcellában, köztük egykori barátja, Brusznyai Árpád nyughelyénél. Orbán Viktor és Áder János a 298-as parcellában tisztelgett a mártírok emléke előtt.

"Az 1956-os forradalom a világtörténelem egyik legtisztább forradalma volt, résztvevői nem saját érdekeikért, hanem a hazáért, a szabadságért küzdöttek" - mondta Balsai István ünnepi beszédében Budapesten a Széna téren, hétfőn. A Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője szerint "ha a szovjet hadsereg nem követi az 1849-es cári elődök szomorú példáját és a nyugati hatalmak cinkos beleegyezésével nem veri le a hozzá képest törpényi Magyarországot, egész generációk élete alakulhatott volna másként".

"Egyre inkább jelzéssé válik 1956, noha jelentőségével mindenki tisztában van és jóindulatúan közelít hozzá" - mondta Göncz Árpád leköszönt köztársasági elnök a Nagy Imre egykori budapesti háza előtt tartott hétfői megemlékezésen. Göncz elmondta: az elmúlt napokban számos megemlékezésen vett részt, és az az érzése, hogy ezek egyre távolabb kerülnek saját emlékeitől.
Szólt arról, hogy Nagy Imre nevét egyre kevesebbet hallani, pedig tettei 1848 miniszterelnöke, Batthyány mellé emelték őt. "Nagy Imre jelkép marad, amíg élünk" - fogalmazott a volt államfő.
A megemlékezésen felszólaló Demszky Gábor budapesti főpolgármester kifejtette: 1956 spontán forradalom volt, amelynek a Nagy Imréhez közel álló értelmiség volt az előkészítője. "Ma az a legfontosabb számunkra, hogy igazságban, jogállamiságban, méltóságban élhessünk" - mondta.

"1956 történéseiben gyökerezik napjaink demokráciája" - mondta Liebmann Katalin az FKGP fővárosi szervezetének a forradalom 44. évfordulója alkalmából rendezett hétfői központi ünnepségén, a fővárosban. A Thököly út és a Szitakötő utca sarkán álló kopjafánál rendezett megemlékezésen részt vett a Fidesz, az MDF és a Pofosz is.
A résztvevők emléktáblát avattak a zuglói mártírok tiszteletére.
Az FKGP fővárosi elnöke Orbán Viktor miniszterelnök szavait idézve közölte: 1956 mindenkié. Utalt arra, hogy a forradalmat a politikai erők már többször majdnem kisajátították. Ennek alátámasztásaként emlékeztetett, hogy 1994-ben együtt koszorúzott Horn Gyula akkori miniszterelnök és Nagy Imre lánya a 301-es parcellában.
Liebmann szerint a forradalom "hétköznapi hősei nem kapnak megfelelő szerepet", ezért is jelentős esemény, hogy a zuglói mártírok emlékére márványtáblát állítanak.
Bokor Sándor, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének alelnöke, az MDF zuglói elnöke felidézte, hogy a kerületben állt a Sztálin-szobor, amely 1956. október 23-án "76 percig keményen ellenállt, majd megcsókolta a kövezetet".
Elmondta: az emléktáblán szereplő 11 mártír neve a sokáig titkos feljegyzésekből nemrég került napvilágra.
Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára "gyönyörű álomnak és egyben nagy leckének" nevezte az 1956-os forradalmat, mivel - mint mondta - "az utána következő Haynaut is megszégyenítő megtorlás Szent István államának eltörlése volt".

(MTI)

Korábban:

(2000. október 22.)