Nem valós a Torgyán-vagyonnyilatkozat<br/>

Torgyán József tegnap élesen támadta a Magyar Hírlapot, mert hírt adott a kisgazdavezető villaépítéséről. A miniszter elismerte, hogy nem valóságos adatokat közölt 1998-as képviselői vagyonnyilatkozatában. Ezzel a rablóktól kívánta megóvni magát. Erre párttársa, Csúcs László úgy reagált: ez a félelem a törvény szerint nem ad felmentést a pontos bevallás alól. A vagyonnyilatkozat valótlanságai azonban nem járnak jogkövetkezményekkel, bár a szigorítást többen régóta szorgalmazzák. Leginkább maga Torgyán tette ezt 1996-ban, még ellenzéki politikusként.

"A nyugati demokráciákban nem illő érdeklődni fizetések után, és nem szokás zsebekben kutatni" - jelentette ki az épülő Márton-hegyi villájára vonatkozó kérdésre Torgyán József kisgazdapártelnök és földművelésügyi miniszter. A miniszter azzal magyarázta a családi vagyon gyarapodását, hogy harmincöt éven át sztárügyvédként dolgozott, felesége pedig közkedvelt operettprimadonna volt.

A miniszter, aki Horn Gyulát támadta épülő villája miatt, kijelentette: a korábbi miniszterelnök házát a Postabank építette, ő pedig maga épít. Fia, Torgyán Attila vadonatúj villájáról fontosnak tartotta közölni: a fiatalok Hingyi Beatrix örökségét eladva tudtak építtetni egy házat "Pest rendkívül kieső térségében". Az említett luxusvilla a Szépvölgyi út fölött található, a közismert Fenyőgyöngye vendéglő szomszédságában. Szerinte a Magyar Hírlap cikkében szereplő becsült ingatlanár - mintegy 200 millió forint - képtelenség és valótlanság.

"Úgy gondolom, hogy ez az egész kérdés fölvetése elképesztően tisztességtelen, de hát miért várjon az ember egy tisztességtelen bulvárlaptól tisztességes magatartást" - jelentette ki a pártelnök. Arra a kérdésre, hogy a miniszter 1998-as vagyonbevallásában miért csak egy 82 négyzetméteres lakás egyhatoda szerepelt, a Cseh Mária nevére bejegyzett villa pedig óvatos becslések szerint is legalább százmillió forintot ér, Torgyán közölte: soha nem állította, hogy egy 82 négyzetméteres lakás egyhatoda lenne a tulajdona. "A vagyonnyilatkozatokat illetően az a valóságos helyzet, hogy egyes betörőcsoportok vagy robbantó csoportok innen szereztek olyan információkat, amelyeket én nem tartok kívánatosnak. Nem tudom, hogy mennyiben szeretnék önök segíteni a rablócsoportok működését vagy a robbantó csoportok működését. Mert akkor lenne célszerű, hogy én a saját helyzetemről a nyilvánosság előtt anyagiakat illetően pontos tájékoztatást adjak. Nyilvánvalóan akkor önök adnak egy címet, egy vagyonleltárt, hogy íme kedves betörő urak vagy robbantó urak, itt van Torgyán József, itt ezt lehet rabolni, tessék menni. Én ehhez nem nyújtok segédkezet."

Torgyán József ezek után kijelentette, hogy tapasztalata szerint óriási bizalom nyilvánul meg az ország szinte minden térségében a Független Kisgazdapárt és személy szerint iránta is.

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Nem ismerem az ügy részleteit, de szerintem az APEH-ra tartozna a vizsgálat - mondta Balsai István. Az MDF frakcióvezetője úgy vélte: bár valóban nincs kellően szabályozva a vagyonnyilatkozatok kezelése, a képviselőt is ellenőrizheti az adóhatóság. Torgyán Józsefnek nyilvánosságra kell hoznia az építke zéssel kapcsolatos adatokat, mert a közszereplők vagyonának forrása nem magánügy - szögezte le Lendvai Ildikó. Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint a közélet tisztasága érdekében a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos szabályokban rendezni kell a szankciók és a nyilvánosság kérdését. A bort ivó és vizet prédikáló miniszternek tisztáznia kell magát - jelentette ki Fodor Gábor. Az SZDSZ ügyvivője a vagyonnyilatkozat szabályozásáról úgy vélekedett: lehetetlen mindent kontrolláló törvényt alkotni, ezért a politikai kultúrának kellene érvényesülnie ilyen esetekben. Fenyvessy Zoltán MIÉP-es képviselő a Magyar Hírlapnak elmondta, visszásnak találja, hogy a falusi kisemberek vezetője szerepében tetszelgő Torgyán József épít ilyen villát. Mint mondta: hogyan bízzon meg bárki is ezek után Torgyán József bármilyen kijelentésében, ha az Országgyűlés elnökének hiteltelen nyilatkozatot tett.

Szikinger István alkotmányjogász a Magyar Hírlap kérdésére elmondta: az, hogy a hamis vagyonnyilatkozatnak nincs következménye, az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályozás szép számú hiányosságából ered. Az alkotmányjogász szerint ugyanakkor a tisztánlátás megalapozására szolgáló vagyonnyilatkozatot eleve valótlansággal alapozni meg enyhén szólva is szerencsétlen lépés, mert a hazugság normális jogállamokban a képviselő bukásához vezet - erre példaként Nixon elnököt hozta fel. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok automatikusan nem ellenőrzik a vagyonnyilatkozatokat - mondta lapunk kérdésére Demeter Ervin. A tárca nélküli miniszter hozzátette: a parlament mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságának a feladata a képviselők által adott dokumentumok ellenőrzése. A testülettől még nem érkezett kérés a szolgálatok felé, hogy vizsgálódjanak egy-egy politikus vagyongyarapodásáról.

Csúcs László: a rablóktól való félelem nem jelent felmentést. A vagyoneredet vizsgálatának szükségessége szerepel az érvényes kormányprogramban is. A fontos intézményi reformok fejezetcím alatt szó szerint a következő szerepel: "A kormány arra törekszik, hogy visszaszorítsa a gyanús módon, illegális tevékenységből a közteherviselés alól kivont jövedelmekből keletkező vagyongyarapodást, ugyanakkor bátorítja a tisztességes módon szerzett vagyon felhalmozását és befektetését. A vagyoneredet ellenőrizhetőségének előfeltételeként a kormány annak alkotmányos feltételeit kívánja megteremteni." Csúcs László kisgazda- képviselő idén februárban felvetette, hogy a kormányzati ciklus félidején ideje lenni hozzákezdeni a programban vállalt feladat elvégzéséhez. Mivel a vagyonnyilatkozathoz alkotmánymódosításra lenne szükség, a változáshoz kétharmados parlamenti többség kell. Csúcs László szerint ez a közélet tisztaságát, és az igazságos közteherviselést elősegítő módosítás az ellenzéki pártok körében is támogatókra talált volna, ám az általa kidolgozott módosítási tervezetre a kisgazdafrakció nevében Bánk Attila jelentette ki, hogy Csúcs László magánvéleményének tekintik a tervezetet, és az FKGP sem akkor, sem a jövőben sem kívánja bevezetni a vagyonnyilatkozatot. A Fidesz is jelezte Csúcs Lászlónak, hogy nem időszerű a kérdés felvetése, így el sem kezdődhetett a képviselői vagyongyarapodások ellenőrizhetővé tételére irányuló munka.

Az inkorrekt viselkedést nem szabályozza a képviselők jogállásáról szóló törvény - nyilatkozta lapunknak Csúcs László kisgazda frakcióvezető-helyettes. Véleménye szerint kizárólag etikai, illetve politikai következményei lehetnek annak, ha menet közben kiderül, hogy nagyságrendnyi vagyonnövekedés állt be egy honatya vagyonában a bevallotthoz képest. Ha ennek a vagyonnyilatkozatban nincs nyoma, akkor elképzelhető, hogy örökségről vagy ajándékról van szó. Mivel mindkettő illetékköteles, erről tudnia kell az adóhatóságnak. Amennyiben valaki lottón nyert több százmilliót, akkor valószínűleg az igazolószelvénnyel tudja ezt bizonyítani - véli Csúcs László. A politikus szerint amennyiben mindezekről nincs szó, fölmerül a gondolat, hogy hiányos az 1998-as vagyonbevallás, vagy olyan szaporulat keletkezett az eltelt két évben, amelynek a fedezete nem követhető nyomon. Az is tény, hogy a képviselői jogállásról szóló törvényben nem szerepel olyan passzus, amely a rablókra való tekintettel felmentést adna a pontos nyilatkozattétel alól - jelezte Csúcs.

(Magyar Hirlap)