Az eljárás adatai szerint tavaly augusztus 22-én az ópusztaszeri agrárfórumon Torgyán József, illetve kérése nyomán egy kormányőr, a személyi adatok közlésére és a videofelvételeket tartalmazó kazetta átadására kérte fel a Duna Televízió megbízásából interjút készítő riporternőt. Erre az eljárás iratai szerint azért került sor, mert Torgyán József sértőnek, provokatívnak találta az újságírónő kérdéseit.
Az esetről ez év január 28-i számában dokumentum-összeállítást közölt az Élet és Irodalom "Ügyészségi döntés Torgyán kazettaügyéről" címmel. Az összeállítás a szerkesztői bevezetőt követően a Nyilvánosság Klub feljelentésére hivatali visszaélés miatt indított nyomozás bűncselekmény hiányában történt megszüntetéséről szóló ügyészségi határozatot, továbbá a civil szervezetnek a határozat elleni panaszát tartalmazta. A hetilap dokumentum-összeállítása nyomán Torgyán József négy pontban kérte helyreigazítás közzétételét. Ebből a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság ez év júniusában kihirdetett jogerős ítéletében kettőt talált megalapozottnak. A jogerős ítélet szerint egyrészt valótlanul híresztelte az ÉS, hogy Torgyán József kormányőrével igazoltatta az újságírónőt, majd elvetette a kazettát. Valójában ilyen utasítást a miniszter senkinek nem adott, csupán kérést intézett a riporternőhöz. A hetilap továbbá a jogerős ítélet szerint valótlanul híresztelte azt is, hogy a kazettát az eltulajdonítás szándékával kérette el Torgyán József. A júniusi jogerős ítélet alapján azóta már megjelent a két pontból álló helyreigazítás a hetilapban.
A Legfelsőbb Bíróság csütörtöki felülvizsgálati döntésében hatályon kívül helyezte a helyreigazításnak a kazetta eltulajdonításának szándékára vonatkozó pontját azzal, hogy ez csupán a Nyilvánosság Klub panaszában szereplő jogi vélemény, ami pedig helyreigazításra nem adhat alapot. Hatályában fenntartotta ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság a helyreigazítás másik pontját, mely szerint Torgyán József nem utasította alárendeltjeit igazoltatásra, illetve a kazetta elvételére. A felülvizsgálati döntés szóbeli indoklása szerint a hetilap semmivel nem tudta az eljárás során bizonyítani ezen állítását.
Mindezt a felülvizsgálati eljárás során korábban az ÉS jogi képviselője sem tagadta. Ám, mint jelezte, az esetben szereplő riporternő az őt időközben ért számos atrocitás hatására már nem hajlandó tanúsítani a bíróság előtt azt, amit az esetről korábban elmondott.
(MTI)
Korábban:
(2000.01.06.)