Teljes kudarc fenyegeti a bővítés szempontjából döntő nizzai EU-csúcsot<br/>

A dél-franciaországi Nizzában csütörtökön kezdődik az Európai Unió kormányközi értekezlete. A csúcstalálkozó legfontosabb kérdése a bővítést megalapozó uniós intézményi reform. Azt minden tagállam elfogadja, hogy a reformok nélkül az EU-t megbéníthatja a bővítés. Az unió tagállamai közötti konfliktusok azonban megnehezíthetik, hogy a csúcsértékezlet végére kompromisszumra juthassanak ebben a kérdésben. A Le Figaro nevű párizsi konzervatív lap szerint azonban bármilyen végeredménnyel zárul majd a csúcsértekezlet, a hosszú ratifikálási folyamat miatt a bővítés legkorábban 2004-2005 tájékán válhat realitássá.

Az uniós partnereknek küldött meghívólevélben a házigazda francia elnök részletesen ismertette a tanácskozás időrendjét. A tizenötök csúcstalálkozója előtt csütörtökön reggel 9.45-kor a tizenkét jelölt ország képviselőinek részvételével tartják az európai konferenciát, melyen az intézményi reformokról tanácskoznak, és a kibővített Európa jövőjének perspektíváiról folytatnak eszmecserét.

A délelőtti munkaülést az Európai Unió és a jelölt országok állam- és kormányfőinek, illetve külügyminisztereinek közös ebédje követi.

Az Európai Tanács délután háromkor az alapvető emberi jogok chartájának kihirdetésével kezdi meg munkáját. A tanácskozást Nicole Fontaine, az Európai Parlament elnöknője és Romano Prodi, a brüsszeli Európai Bizottság elnöke vezeti. Ezen az ülésen kerül napirendre informális vita keretében a szervezet bővítésének kérdése, valamint az unió gazdasági és szociális programja.

Az értekezlet péntek délelőtti tanácskozásán az unió állampolgárait érintő kérdések körében elsősorban az élelmezésbiztonsági, a tengerhajózás-biztonsági és környezeti kérdések szerepelnek a napirenden.

A biztonságpolitikával, nemzetközi kérdésekkel, köztük kiemelt helyen a közel-keleti válság időszerű problémáival munkaebéd keretében foglalkoznak a résztvevők. A felvetődött kérdésekkel kapcsolatos végkövetkeztetések a délutáni ülés programján kerülnek terítékre.

"Az Európai Tanács első szakaszában megvitatott témakörök tisztázása után kerülhet sor arra, hogy a kormányközi konferencia résztvevői teljes figyelmüket az intézményi reform kérdéseire összpontosítsák" - közölte levelében a francia elnök.

"Bármilyen végeredménnyel zárul majd az Európai Unió keleti bővítése számára meghatározó jelentőségű nizzai uniós csúcsértekezlet, a csatlakozni szándékozó országok legfeljebb azt az optimistának minősülő ígéretet hallhatják majd megerősíteni, amely 2002 végére jósolja a legfelkészültebb jelöltekkel való csatlakozási tárgyalások befejezését. Tekintetbe véve azonban a hosszú ratifikálási folyamatot, mindez azt jelenti, hogy a bővítés legkorábban 2004-2005 tájékán válhat realitássá" - írta keddi cikkében a párizsi Le Figaro.

A konzervatív újság szerint még a konferencia sikere esetén sem vehető biztosra, hogy ez az ambíciózus ütemterv tartható, az Európai Bizottság ugyanis csak másfél év múlva tervezi megkezdeni a közös mezőgazdasági politika, valamint a strukturális segélyalapok témakörével kapcsolatos kényes kérdésekről a tárgyalásokat, noha e két témakör a közös európai költségvetés négyötödét érinti.

"Az ütemterv szinte beprogramozta a konfliktusokat" - véli a Le Figaro. A lap szerint nemcsak azért várhatók súlyos nehézségek, mert az említett ütemezés a tárgyalási folyamat végére söpörte a legsúlyosabb problémákat tartalmazó dossziékat, hanem például azért is, mert a 2002. év második felében soros spanyol elnökségnek kell majd kompromisszumot ajánlania a türelmetlen jelölteknek a "strukturális alapok" kérdésében, amelynek első számú haszonélvezője jelenleg éppen Madrid. A lengyel tárgyalások tekintetében már most biztosra vehető, hogy komoly konfliktusok lesznek Varsó közvetlen mezőgazdasági támogatást igénylő elvárásai ügyében.

"Mindez érthető keserűséget szül az unióba igyekvő jelöltek körében" - állapítja meg a lap, idézve Orbán Viktor miniszterelnök egy korábbi megjegyzését arról, hogy Magyarország "1990 óta állandó jelleggel ötéves csatlakozási készültségben van".

A tekintélyes jobboldali lap munkatársa "A magyar mintadiák" című tudósításában budapesti tapasztalatai alapján számol be azokról az erőfeszítésekről, melyeket az európai közvéleményben legesélyesebbnek tekintett jelölt ország csatlakozási erőfeszítéseiről szerzett. Stéphane Kovács értékelése szerint 11 évvel a kommunista rendszer bukása után Magyarország biztos alapokon álló jogállam, a NATO tagja, és minden gazdasági mutatója pozitív tendenciát igazol. A lap idézi Orbán Viktor egy legutóbbi interjúját, amely szerint Magyarország "unalmas ország, drámai hatásoktól és túlzásoktól mentesen végzi a mindennapi építkezés feladatát".

A magyar gazdaság jelentős eredményei - a 6,2 százalékos gazdasági növekedés, a csökkenő arányú munkanélküliség (6,3 százalék), a 27 milliárd dollár nagyságrendű külföldi tőkebefektetetések - mellett azonban a francia lap a brüsszeli bizottság alapvetően pozitív jelentésének azon megállapításaira is utal, melyek számos tennivalót látnak még az infláció elleni küzdelem terén csakúgy, mint a szakszervezetekkel elhanyagolt dialógus felújítása, az igazságügyi rendszer átalakítása és a korrupció letörésének dolgában.

"Mindezeknél nagyobb hangsúllyal fogalmazta meg elvárásait Brüsszel a roma kisebbséggel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés, a mezőgazdaság és a környezetvédelem megoldatlan problémáiról készített összegezésében" - emlékeztet a Le Figaro munkatársa. "A nizzai állam- és kormányfői értekezlet szükség esetén vasárnap délig is elhúzódhat, ha így jobb lehetőség kínálkozik a tárgyalások bevégzéséhez" - jelezte a résztvevőknek küldött meghívólevelében a francia elnök. Jacques Chirac üzenetében reményének adott hangot, hogy minden meghívott a konferencia sikerén fog munkálkodni.

Vita a tagállamok között

A csúcsértekezlet kezdete előtt két nappal újabb parázs vita pattant ki a francia elnökség és Nagy-Britannia között a nizzai szerződésről, ezúttal a tagállamok közötti megerősített együttműködés terén a közös védelmi erő kérdésében.

A vita középpontjában a francia elnökség azon legújabb javaslata áll, amely lehetővé tenné, hogy az unió tagállamai - minimum nyolc ország - megállapodjanak a szorosabb vagy más néven a megerősített együttműködés területeiről. Nagy-Britannia elviekben nem ellenzi a szorosabb együttműködést, de úgy véli, hogy a védelem és a biztonság területén, ahol a döntéshozatal az EU kormányai között egyhangúan születik meg, nem lehet szó megerősített együttműködésről. A francia elnökség azonban azt javasolja, hogy biztosítsák az EU tagállamai egy kicsiny csoportja számára a szorosabb együttműködést az önálló európai védelmi erő terén is. London attól tart, hogy az EU gyorsan bevethető erői és NATO között gondosan kijelölt kapcsolatokat aláássa ez a javaslat.

A keddi brit sajtó részletesen idézi Robin Cook külügyminiszter nyilatkozatát az EU-külügyminiszterek hétvégi brüsszeli tanácskozásáról, ahol kijelentette: "Nagy-Britanniát igencsak meglepte a francia kezdeményezés, hogy a védelmi kérdéseket is besorolják a megerősített együttműködés témakörébe. Határozottan hisszük, hogy az előrelépés útja az, hogy az önálló védelmi erő tervét a gyakorlatban is megvalósítsuk, és ne jelöljünk ki egy teljesen más irányt számára. Fogalmunk sincs, hogy hova vezethet a szorosabb együttműködés. Mindig is azt hangoztattuk, hogy egy önálló európai erőnek válságkezelés esetén kiegészítenie és erősítenie kell a NATO-t, nem pedig megfúrni azt, vagy versenyezni az észak-atlanti szövetséggel." Cook jelezte: London védelmi kérdésekben egyedül a fegyverek, hadi eszközök beszerzése terén lát lehetőséget a szorosabb együttműködésre.

Nagy-Britannia és Franciaország közösen kezdeményezte két éve az EU gyorsan bevethető erőinek létrehozását. A két ország szorosan együttműködött a kérdésben, bár az a tény, hogy Franciaország csak a NATO politikai szárnyának a tagja, bizonyos feszültséget okozott. Az EU célja, hogy 2003-ig létrehozzon egy 60 ezer főnyi önálló katonai erőt békefenntartásra és válságkezelésre. A tagállamok között egyetértés van az európai védelmi képesség és a NATO szoros kapcsolatáról, különösen a katonai tervezés, irányítás területén. Egyesek azonban attól tartanak, hogy az önálló európai védelmi erővel Párizs hosszú távon egy a NATO-val riválizáló katonai struktúra létrehozását akarja. A NATO védelmi miniszterei éppen kedden kezdték meg kétnapos tanácskozásukat Brüsszelben, amelynek egyik témája a szövetség katonai erőinek átalakítása a XXI. század követelményei alapján, a NATO és az EU önálló erőinek jövőbeni kapcsolata.

A brit kormány kedden megerősítette, hogy ellenezni fog minden olyan javaslatot, amely sérti a brit érdekeket. Ennek szellemében nem hajlandó lemondani vétójogáról olyan kulcsterületeken, mint az adózás vagy a társadalombiztosítás.
A brit miniszterelnöki hivatal szóvivője londoni sajtóértekezletén kijelentette, Nagy-Britannia elsődleges célja az európai uniós szerződések nizzai átszabásával, hogy a szigetország megerősítse pozícióját Európában. Tony Blair ezért öt fontos szempont szem előtt tartásával utazik Nizzába. Azt kívánja elérni az intézményi reformok támogatásával, hogy a szavazati arányok újraelosztásakor Nagy-Britannia nagyobb súlyra tegyen szert, egy kisebb és jobban szervezett Európai Bizottság jöjjön létre, az Európai Unió rugalmasabb legyen, olyan, amelyben nem alakul ki bizonyos "kemény mag" a tagállamok soraiban, nem sérül az egységes piac, és több területen térnek át a döntéshozatali rendszerben a minősített többségi szavazásra.

A szóvivő elmondta, hogy ez utóbbi kérdésben London hajlandó minden olyan területen támogatni a minősített többségi döntéshozatalt, ahol nem sérülnek a brit érdekek. Így például London kész lemondani vétójogáról olyan kulcsfontosságú területen, mint a nemzetközi kereskedelem és a szolgáltatások, de továbbra is ragaszkodik az egyhangú szavazáshoz az adózás, a társadalombiztosítás, a védelem, a határellenőrzés és az EU-költségvetés elfogadása terén.

Az illetékes emlékeztetett arra, hogy Nagy-Britannia hajlandó lemondani egyik biztosáról az Európai Bizottságban, hogy megvalósítsák az egy ország - egy biztos rendszer elvét. Elvárja ugyanakkor, hogy az unió nagyobb országai lakosságuk arányában nagyobb szavazati súllyal bírjanak a jövőben, hogy ne sérüljenek tovább érdekeik, amikor majd több kisebb országgal bővül az unió.

Spanyolország pedig - mint 39,4 milliós lélekszámával lakosságát tekintve az ötödik legnagyobb európai uniós ország - követelni fogja, hogy ugyanolyan súlya legyen az Európai Tanácsban, mint a nagy EU-államoknak. "Nem azért megyünk Nizzába, hogy megakadályozzuk a folyamatot, de Spanyolország az őt megillető szerepet kívánja betölteni" - jelentette ki Josep Piqué spanyol külügyminiszter az El Paísnak adott interjújában. - "Ez nem nagyravágyásból, nem is voluntarizmusból fakad, hanem abból a különleges tekintélyből, amelyet Spanyolország kivívott magának az elmúlt évtizedekben."

Egy magas rangú, magát megnevezni nem kívánó spanyol kormánytisztviselő szerint Madrid célja, hogy ismét helyreálljon az az egyensúly, amely a bővítések során eltolódott az államok javára a demográfiai tényezővel szemben. Spanyolország éppen ezért támogatja az Európai Tanácson belüli szavazatok újraelosztását, de nem ellenzi teljesen a kettős többség rendszerét sem, amely tekintetbe veszi az egyes államok lélekszámát is.

A spanyol kormány nem azt akarja, hogy szám szerint annyi szavazata legyen az Európai Tanácsban, mint Németországnak, Nagy-Britanniának, Franciaországnak vagy Olaszországnak, hanem azt, hogy a "négy nagy" egyikéhez csatlakozva olyan kisebbséget tudjon alkotni, amely képes megakadályozni számára kedvezőtlen EU-döntéseket.

Az Aznar-kabinet, Franciaországgal ellentétben, szívesen látná az EU vezető hatalmai közötti arányos szavazatelosztást, mert úgy véli: az uión belül nemcsak a kis országok, hanem a nagyok között is vannak különbségek. E szerint az elképzelés szerint 33 voksa lenne Németországnak, 30 Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Olaszországnak, és 27 Spanyolországnak. Ellenez azonban minősített többségi szavazást olyan kérdésekben, mint a közvetett adózási rendszer vagy az egyes tagállamok tárasadalombiztosítási rendszerek harmonizálása, amely spanyol vélemény szerint "gazdaságilag kivihetetlen".

Spanyolország 1986. január 1-jei EU-csatlakozásakor választhatott, hogy két EU-bizottsági tagja lesz, vagy pedig ugyanannyi voksa az Európai Tanácsban, mint a négy nagynak. Az előbbit választotta.

A csúcstalálkozó helyszínéül szolgáló Nizza polgármestere szerdán elhárította magától a felelősséget a csúcs elé időzített globalizációellenes tüntetők fogadását illetően. Jacques Peyrat saját feladataként az állam- és kormányfők számára megfelelő munkakörülmények biztosítását jelölte meg, és a tüntetők dolgában a prefektust, a területi rendőri vezetőt nevezte meg illetékesnek.

Európai szakszervezetek, szövetségek utcai megmozdulásokat szerveztek szerdára az európai alapjogok chartája ellen, amelyet a másnap kezdődő EU-csúcs résztvevői elfogadni készülnek. A szervezők a külföldiekkel együtt mintegy hatvanezer tüntetővel számoltak.

Ajánló:

(angolul)