"Az egészségügyi és az oktatási szférában mielőbb dinamikus bérfejlesztés szükséges, hiszen az európai uniós csatlakozást követően a két ágazatban a keresetkülönbségek munkaerőhiányhoz vezethetnek" - mondta Herczog László, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára.
A helyettes államtitkár kifejtette: amennyiben az említett munkakörökben foglalkoztatottak keresetei az integrációig nem közelítik meg az uniós átlagot, elkerülhetetlenné válik, hogy az érintettek külföldön helyezkedjenek el. A problémát Herczog az EU-csatlakozás egyik hátrányának tartja, amely nagy kihívást jelent az ország számára. Példaként az ápolónőket említette, akikre az unióban már most óriási a kereslet. Szakképzettségük ellenére Magyarországon alacsony keresettel rendelkeznek, így a munkaerő szabad áramlását követően zavarok feltételezhetők a munkaerőpiacon.
"A minimálbér emelése ugyan enyhít a számottevő fizetéskülönbségeken, ám a további bérfejlesztés pénzügyi feltételeinek megteremtése még várat magára" - mondta a helyettes államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy a magyar vásárlóerő ugyan már eléri az uniós átlag 30 százalékát, ám az keresetek mindössze 10 százalékát teszik ki a közösségi szintnek. "A magyar GDP az idén kétszer akkora mértékben bővül, mint az EU gazdaságaiban. Bár ez esélyt teremt a fizetések közti szakadék csökkentésére, ám az olló záródásának folyamata messze a csatlakozást követően fejeződhet be" - tette hozzá Herczog.
(MTI)