Vizsgálják a KEHI-jelentést <br/>

Az ombudsmani hivatal munkatársai kedden a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál (KEHI) kívánják tanulmányozni, hogy az állami vezetők külföldi utaztatásáról kötött szerződések tartalma valóban üzleti titoknak minősül-e. A Népszabadság információit a KEHI elnöke is megerősítette. A vizsgálat előzménye, hogy az állami vezetők utazásairól készült jelentést a KEHI elnöke szolgálati titoknak minősítette, ezért a Magyar Hírlap az adatvédelmi biztoshoz fordult.

A miniszterelnök időközben intézkedett a dokumentum nyilvánosságra hozataláról, ám a konkrét utaztatási feltételeket tartalmazó szerződéseket a közvélemény továbbra sem ismerheti meg. Így nem tudni, hogy az egyes tárcák milyen módon választották ki szerződéses partnereiket, mely cégekkel kötöttek megállapodást, mennyit fizettek a szolgáltatásokért, és milyen kedvezményeket kaptak. Az adatvédelmi biztos korábban több hasonló ügyben vizsgálódott és például a koncessziós szerződések kapcsán kimondta, hogy azok tartalma közérdekű adat. A Postabank feltőkésítése ügyében arra a következtetésre jutott, hogy a pénzintézet nem állami szerv, ezért a birtokában lévő információkat nem, de az illetékes hivatalokban erről rendelkezésre álló adatokat nyilvánosságra kell hozni. Az ombudsman általánosan érvényes következetése, hogy az állami és önkormányzati szervekkel üzleti kapcsolatban álló magáncégeknek tűrniük kell üzleti titkaik nyilvánosságra hozatalát, ha a közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében erre van szükség.

Valószínű, hogy az adatvédelmi biztos mostani vizsgálata során is hasonló következetésre jut, állásfoglalása azonban a KEHI vezetőit nem köti. Így elvileg nem kizárt, hogy a végső szót bíróságnak kell majd kimondania.

(OS)