Nem szokás listás helyet kampánytámogatásért eladni<br/>

A kisgazdapárton kívül egyetlen parlamenti pártban sem szokás, hogy az országos listára kerüljenek azok, akik pénzzel támogatják a párt kampányát - mondják egybehangzóan a parlamenti pártok képviselői. Az SZDSZ szerint elképesztő és jogszabályellenes ez a gyakorlat. A szocialisták úgy vélik, egy demokratikus pártban ilyen nem fordulhat elő. A parlamenti pártok - képviselőik elmondása szerint - a rátermettség és az elvégzett munka alapján választják ki képviselőjelöltjeiket.

Szent-Iványi István szabad demokrata frakcióvezető elképesztőnek és a jogszabályokkal ellentétesnek tartja azt, hogy egy párt a kampányát segítő támogatót felvegye az országos listára. A Blikk című napilap szerint 1994-ben Morvai Ferenc, az Állampolgárok Érdekképviseleti Szövetségének (ÁÉSZ) elnöke több millió forintot adott át a szövetség nevében Torgyán Józsefnek, hogy a pénzt a kisgazdapárt kampányára fordíthassák. Cserébe a kisgazda pártelnök megígérte neki, hogy az FKGP országos listájának 10. helyére teszi. Morvai megerősített a hírt.

Elmondta, hogy az ÁÉSZ és az FKGP szövetségi szerződése arról is rendelkezett: nemcsak szervezési munkával, hanem pénzzel is támogatják a kampányt. Ez utóbbinak a feltétele az volt, hogy négy ÁÉSZ-vezető felkerüljön a listára.

- Az SZDSZ-ben ilyen nem volt és a jövőben sem lesz - mondta Szent-Iványi, aki szerint, ha igaz a hír, akkor ezt elítélendőnek és szégyenletesnek tartja. Az SZDSZ-ben a képviselőségért csak az szállhat harcba, aki a választókörzetében hatékony munkát végzett.

Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője nem kívánta kommentálni az ügyet. Mint mondta, a Fideszben ilyen eset nem fordulhat elő.

A szocialisták úgy gondolják, hogy egy demokratikus pártban nem lehet úgy mandátumhoz jutni, mint ahogy az a kisgazdáknál történt. Szekeres Imre, az MSZP 1998-as kampányfőnöke elmondta, hogy a szocialisták helyi pártszervezetei választják ki az egyéni képviselőjelölteket, megfontolásuk a legkevésbé sem hasonlít a kisgazdapárti szokásokra. Szekeres azt mondta, hogy eddig is az volt és a jövőben is az a cél, hogy a legalkalmasabb személy nyerje el a jelölést, az, aki felkészültsége alapján jogosult a mandátumra.

Az MDF-ben sem szokás pénzért árulni mandátumot. Balsai István frakcióvezető azt mondta, hogy az MDF-et nem is szokták ilyen ajánlattal megkeresni, de ha megtörténne, azonnal visszautasítanák. Balsai úgy fogalmazott, hogy vannak elfogadható és nem elfogadható formái a pártok támogatásának. A mandátumvásárlást az utóbbi körbe sorolja. A pénzbeli támogatások természetesen jól jönnek minden pártnak, de Balsai szerint ezek feldolgozása egy demokratikus szervezetben átlátható és azokkal el kell számolni az Állami Számvevőszéknek.

Lentner Csaba (MIÉP) nem lepődött meg a híren. Mint fogalmazott, ez a történet is beleillik abba a képbe, ami az utóbbi időben a kisgazdapártról kialakult. A képviselő kizártnak tartja, hogy ilyen eset pártjában előfordult volna. 1998-ban az országos listájuk összeállításakor nem a pénz volt a rendező elv, hanem a rátermettség, a szaktudás, az elvégzett munka.

Kolláth György alkotmányjogász szerint ha beigazolódik a mandátumvásárlás ténye, akkor a szerződés a polgári törvénykönyv szerint semmis. Vagy azért, mert jogszabályt sért, vagy mert a törvény megkerülésével kötötték, vagy mert jó erkölcsbe ütközik. A szerződést bárki bíróság előtt megtámadhatja. A mandátum ugyan már nem veszhet el, de a bíróság megállapíthatja, hogy az érte felajánlott pénzt ne az adományozó, hanem az állam javára fizessék be. Kolláth szerint egy ilyen szerződés jogi sorsa, etikai megítélése azonos az uzsoraszerződésével.

(Népszava)

Korábban:

(2001. január 18.)