Szembeszállok Don Torleonéval

- Tudtam jól, hogy ha a nyilvánosság elé lépek, és szembeszállok Don Torleonéval, Torgyán Józseffel és klánjával, a múltammal támadnak, de nem zavar - jelentette ki Deésy Géza. Deésy először a Népszavának nyilatkozva vállalja névvel és arcképének közlésével, hogy ő készítette múlt év májusában azt a hangfelvételt, amely szerint vállalkozók közvetítőkön keresztül hárommillió forint kenőpénz Torgyán Attilához, a földművelésügyi miniszter fiához való eljuttatását beszélik meg.

A Népszava felvétele Deésy Gézáról- Tudom, hogy bűncselekmény részese vagyok magam is, de ezt is vállalom - mondja Deésy Géza, aki ha kijelölik az ügyben vizsgálatot lefolytató ügyészt, kész maga jelentkezni nála, hogy minél hamarabb elindulhasson az eljárás. Határozottan kijelenti, hogy a beszélgetés öt résztvevője közül rajta kívül még ketten tesznek majd tanúvallomást, amelyben megerősítik a hangfelvételen elhangzottak valódiságát, és egy résztvevőről azt feltételezi, hogy ugyanezt teszi majd. Deésy Géza, aki tíz éve tagja a kisgazdapártnak, és másfél évig Torgyán József környezetében dolgozott, úgy fogalmaz: világéletében rámenős vállalkozó volt, belement éles helyzetekbe, ezért több bírósági eljárás is folyt ellene. Jelenleg is van folyamatban eljárás vele szemben, de ahogy ő fogalmaz, a jövőben is lesznek ilyenek, mert ilyen alkat. Azt azonban határozottan visszautasítja, hogy Torgyán köztörvényes bűnözőként akarja beállítani a közvélemény előtt, és ezzel próbálja hitelteleníteni a fiát kompromittáló hangfelvételt. Ez szerinte nem fog menni, mert az igazságügyi szakértők kétséget kizáróan be fogják bizonyítani, hogy a hangfelvétel hiteles. Ráadásul Torgyán akkor még nem tartotta köztörvényes bűnözőnek, amikor a kilencvenes évek elején felkérte a kisgazdapárt vállalkozói tagozatának megszervezésére. Akkor sem tartotta annak, amikor fél évig saját zsebéből fizette Torgyán sofőrjét, titkárnőjét, szervizelte autóját, illetve a székház bizonyos költségeit, mert az akkori pénzügyminiszter, Kupa Mihály zárolta a párt pénzügyi forrásait. Állítása szerint bírósági pereiről akkor is tudtak a kisgazdapárt vezetői.

Deésy azt állítja, hogy 1998-ban egy miniszteri pályázatra dolgozták ki az úgynevezett agroparkhálózat létrehozásának projektjét. Ez a vállalkozás összesen 400 millió forintba került volna, de az induláshoz, az első agropark létrehozásához 100 millió forint állami támogatást kértek. Bár elképzeléseiket szakmailag mindenki nagyszerűnek tartotta és a támogatást megígérték, az utolsó pillanatban mégis pénz nélkül maradtak. Cégtársa tulajdonképpen véletlenül szólta el magát, hogy azt mondták neki: ha Torgyán Attilának visszaadnak első körben hárommillió forintot abból a pénzből, amelyet az Agrárinnovációs Kht.-től kaptak egy tanulmányért, a miniszter fia segítené a projekt megvalósulását. Ekkor határozta el, hogy felveszi a pénz célba juttatásáról szóló megbeszélést, amiről a cégtársa is tudott. Eredetileg is az volt a szándéka, hogy nyilvánosságra hozza a felvételt, de azért várt vele eddig, mert nagyon jól tudta, hogy családos emberek sorsa függ ettől, ezért nagyon nehezen szánta el magát erre a lépésre. Deésy azt mondja a Népszava pénteki számában megjelenő interjújában, hogy a kisgazdapárt vezetői, akikkel ma is szinte napi kapcsolatban áll, nagyon megijedtek, amikor megtudták, mire készül.

Deésy Gézát különösen nagy kárt okozó, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett csalás bűntette miatt - a Stadler-per negyedrendű vádlottjaként - 4 évi börtönbüntetésre, 1 millió forint pénzmellékbüntetésre ítélte és hat évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától a Bács-Kiskun Megyei Bíróság. Az elsőfokú ítélet szerint Stadler József és bűnösnek talált társai - így Deésy Géza is - 1993-ban és 1994-ben hamis, fiktív számlák alapján, illetve azok felhasználásával több mint 800 millió forint áfát igényeltek vissza jogosulatlanul. Hasonló módszerrel jutottak - a nem jogerős ítélet szerint - jogosulatlanul 400 millió forint exporttámogatáshoz. A társasági adóbevételt pedig 1,1 milliárd forinttal csökkentették fiktív költségszámlák felhasználásával. Az ügyben másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság azonban az elsőfokú ítéletet - annak megalapozatlansága miatt - hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására kötelezte a Bács-Kiskun Megyei Bíróságot.

Deésy Gézát még korábban, 1979-ben orgazdaságért és sikkasztásért 8 hónapi, kétévi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Dunaújvárosban. 1988-ban csalás és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás miatt 7000 forint pénzbüntetésre ítélte őt a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB).

1992-ben a Pest Megyei Főügyészség különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás, valamint csalás és magánokirat-hamisítás miatt emelt vádat Deésy Géza ellen.

Deésy Géza ellen egy sikkasztás, valamint egy csempészet miatt indult büntetőügy még folyamatban van a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

Deésy Géza a kilencvenes évek elején lett a kisgazdapárt tagja, másfél évig dolgozott Torgyán József közvetlen környezetében. Torgyán Deésyt kérte fel az FKGP vállalkozói tagozatának megszervezésére.

Osváth László, az Agrárinnovációs Kht. egykori igazgatója megerősítette mindazt, amit tegnapi számában a Világgazdaság közölt rá hivatkozva. Osváth László elismerte: ő hivatalos volt arra a megbeszélésre, amelyen a hangfelvétel készült. Tudta, kik lesznek jelen, de állítása szerint a tárgyalás témájáról nem volt tudomása. (A hangfelvételen Osváth a "Laciként" emlegetett személy.) Osváth László hangsúlyozta: nem tudott arról, hogy Torgyán Attilának hárommillió forint kenőpénzt akart átadni vagy adott volna át Benczéné Tóth Judit az Agropark Kht. nevében.

(Népszava)

Korábban:

(2001. február 1.)