Áprilisban tárgyalja a másodfokú bíróság a metrópert<br/>

Április hatodikán tárgyalja a Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Önkormányzatnak a magyar állammal szemben, a 4-es metró ügyében indított perét. A Fővárosi Bíróság tavaly szeptemberben hozott elsőfokú ítélete ellen ugyanis mindkét fél fellebbezett. Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság nem jogerős ítéletében az alperes magyar államot 26,5 milliárd forint és ezen összeg kamatainak megfizetésére kötelezte a felperes Fővárosi Önkormányzat részére.

A jogvita azt követően indult, hogy 1998 novemberében a Pénzügyminisztérium (PM) felmondta a főváros és a magyar állam között a 4-es metró megépítésére vonatkozó az év áprilisában megkötött szerződést. Akkoriban hatályon kívül helyezték a metróberuházásra vonatkozó korábbi kormányhatározatokat is.

Az 1998. áprilisi szerződés szerint a Fővárosi Önkormányzat és a magyar állam 40-60 százalékban osztja meg a várhatóan 2004-ig elhúzódó beruházás költségeit. Ez vonatkozott mind a saját erőforrásokra, mind pedig a hitelekre. Továbbá a magyar állam garanciát vállalt a felveendő több száz millió ECU-s külföldi hitelek visszafizetésére is.

Miután a szerződést 1998 novemberében a Pénzügyminisztérium felmondta, a főváros pert indított azért, hogy a bíróság mondja ki: érvénytelen a magyar állam nevében eljáró PM felmondása, azaz továbbra is életben van a metróberuházásra vonatkozó az év áprilisi szerződés.

Ezt a jogvitát 1999 júniusában jogerősen megnyerte a Fővárosi Önkormányzat. A Pénzügyminisztérium ezt követően közölte, hogy a főváros metróberuházással kapcsolatosan addig felmerült költségeiről kész elszámolni, a továbbiakban azonban ne számoljanak a központi költségvetés forrásaival.

Ekkor a Fővárosi Önkormányzat újabb keresetet nyújtott be a magyar állam ellen. A kereset szerint elsődlegesen azonnali egy összegű teljesítést, továbbá kártérítést kért, melyeknek összege meghaladta a 80 milliárd forintot. Másodlagosan pedig ezeknek a követeléseknek az esedékesség szerinti, évenkénti megfizetését kérte.

A második kereseti követelésnek a már 1999-ben, illetve 2000-ben lejárt részleteit, összesen 26,5 milliárd forintot, továbbá azoknak lejárattól számított kamatait ítélte meg a bíróság. A fennmaradó több, mint 70 milliárdos felperesi igény tekintetében megszüntette az eljárást, mert úgy találta, hogy az még nem esedékes.

Az ítélet indoklásakor a bíróság közölte, hogy a Pénzügyminisztérium megnyilatkozásait a szerződésteljesítés jogosulatlan megtagadásának tekintette. A bíróság kimondta, hogy a beruházás legális, és annak terhei objektíve nem jelentenek teljesíthetetlen kötelezettséget a magyar állam számára, ezért az alperes nem hivatkozhat azon terhek nagyságára.

(MTI)