Köztisztviselői klientúraépítéstől tart az ellenzék<br/>

Miközben a kormány kiemelkedő bérfejlesztést és tervei szerint szigorított bekerülési feltételeket kíván megvalósítani a köztisztviselők körében, az ellenzék hevesen ellenzi a jogszabálytervezet szerintük klientúraépítő elemeit. Az ellenzék szerint a pályáztatási feltételek szabályozatlansága miatt a tervezet alkalmatlan a szakmai elit kiválasztására, és félő, hogy csupán saját káderek bebetonozására szolgál.

Pártpolitikai szempontok által vezérelt klientúraépítés vagy valós szükségletek kielégítésére szolgáló elit szakértők toborzása - röviden így foglalható össze a köztisztviselői törvény módosítása körüli csatározások egyik leglényegesebb pontja, a főtisztviselői kar létrehozása ügyében kipattant nézeteltérés kormány és ellenzék között. A parlamenti általános vitát már megért törvényjavaslat fő célja az előterjesztők szerint a kiszámítható köztisztviselői életpálya lesz, mely a jelenleginél jóval magasabb fizetést, kiemelt lakáshoz jutási támogatórendszert jelent majd. Ugyanakkor a köztisztviselővé válás feltételei elviekben szigorodnak. A jogszabály hatályba lépését követően pályakezdő diplomásokat például csupán államilag elismert angol, német vagy francia nyelvvizsga birtokában alkalmazhatnak majd. Ez önmagában nem különösebben nehezíti meg a bejutást, mivel minden felsőoktatási intézményben szerzett diplomához feltétel legalább egy, államilag elismert idegen nyelvi vizsga.

Az elfogadtatni kívánt jogszabály kizárja a köztisztviselők köréből az ügykezelőket és a fizikai dolgozókat, az indoklás szerint azért, mert ők nem közhatalmi funkcióban vannak. Rájuk a kihirdetést követően a Munka törvénykönyve (Mt.) vonatkozna, ami azonban egyes ellenzéki politikusok szerint kiszolgáltatottá teszi ezeket a dolgozókat, mivel a közhivatalok működési gyakorlatukból fakadóan nem képesek alkalmazni az Mt.-t.

A házon belül maradt köztisztviselők esetében a jogszabály - illeszkedve a néhány éve tartó trendhez - lehetővé tenné az egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot is. A köztisztviselőknek azonban mindenképpen a bérezésükben tervezett változás a legfontosabb. Alapilletményük - a tervek szerint 2001. július 1-jétől - beosztástól függően legalább 32 százalékkal emelkedik, de a diplomás osztályvezetők például 79 százalékos béremelésben részesülhetnek. E célra a kormány idén 20 milliárd forintot különített el, összesen pedig 120 milliárdot szán rá az elkövetkező időszakban.

A klientúraépítés veszélyeire a jelek szerint az előterjesztők is gondoltak. A jogszabály-módosítás után a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok, illetve a kormány közvetlen irányítása alatt álló központi közigazgatási intézmények főosztályvezetői kizárólag pályázat útján választhatóak ki. A törvénytervezet pontosan meghatározza a pályázati kiírás tartalmát, a követelményeket és a döntési mechanizmus szabályait. Egyik nyilatkozatában a Belügyminisztérium politikai államtitkára el is mondta, hogy minderre azért van szükség, mert a kinevezések a legtöbbször szakmai ismeretség útján, informális kapcsolatok alapján történnek. Ez a módosítás így egyértelműen és indokoltan akadályozná egy kormányváltás után a hatalomra kerülő párt saját kádereinek helyzetbe hozását, hiszen a pontos feltétel-meghatározások szigorú szakmai keretek között tartanák az állás betölthetőségét.

Ilyen gondos előkészítésben éppen ezért óriási hiányosságnak tűnik, hogy ugyanezt a rendszert az előterjesztő nem kívánja alkalmazni a 300 fősre tervezett főtisztviselői kar kiválasztásában. A speciális közigazgatási, illetve uniós csatlakozási feladatokat ellátó szakmai elitbe való bekerüléshez egyelőre úgy tűnik, elegendő a felsőfokú végzettség és egy középfokú állami nyelvvizsga plusz a jó pályázati szereplés. A pályázati úton történő kiválasztásnak nincs - a főosztályvezetőkéhez hasonló - pontosan leírt menete. Ráadásul a tervezet szerint a főtisztviselői kar tagjai - szélsőséges esetektől eltekintve - öt évig elmozdíthatatlanok lennének. A főtisztviselői kar tagjainak juttatása megegyezne a köztisztviselői alapilletmény tizenháromszorosával plusz az illetménypótlék. A főtisztviselői kar ötletét az MSZP és az SZDSZ támadja, sőt a MIÉP is jelezte: ez alkalmas lehet a klientúraépítésre. Azonban a gondolat nem teljesen idegen az ellenzéktől sem, derült ki egy tévés beszélgetésből, amelynek során Kóródi Mária (SZDSZ) azt javasolta fideszes képviselőtársának, hogy a főtisztviselői kar tagjainak kinevezését halassza a választások utánra a kormány.

A főtisztviselői kar létrehozása a jelenlegi hatalomhoz hű káderek bebetonozását jelenti - vélte Kóródi, azonban feles törvény lévén a következő kormány bármikor változtathat azon.

Vass László, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem docense szerint sem lenne jó ötlet politikai lojalitás alapján kiválogatni a főtisztviselőket. - Ha egy új kormány el akarja lehetetleníteni a főtisztviselői kart, azt könnyedén meg tudja tenni. A politikusok felelőssége, hogy a zsákmányjellegű szemléletet messze űzzék a közigazgatás környékéről a jövőnk érdekében. Boldogabb országok ezen már régen túljutottak. Ugyanakkor Vass elismerte, hogy a pályázati szempontrendszer kulcskérdés az ügy szempontjából. Nem véletlenül szeretnének tisztábban látni a törvényhozók ebben a kérdésben. Ha a törvényben több garanciális elemet tartanak kívánatosnak, akkor ennek megfelelően kell átalakítani a tervezetet. Ezt az előterjesztőknek figyelembe kell venniük, hiszen a közszolgálat szabályozása minél szélesebb konszenzust igénylő nemzeti ügy - tette hozzá. Vass László elmondta: egyetért a határozatlan idejű kinevezéssel. - Véleményem szerint megfelelő teljesítményértékelési rendszer kiépítésével kellene kinevezni a köztisztviselőket, úgy, mint ahogyan ez az Egyesült Királyságban működik. Meggyőződésem, hogy erre a feladatra több száz hazai köztisztviselő alkalmas lenne.

Az előterjesztés SZDSZ által kifogásolt másik eleme a köztisztviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozik: a tervezet szerint a munkavállalók saját vagyonán kívül családtagjaik vagyoni helyzetét is vizsgálnák. A vagyongyarapodást beosztástól függően 1-5 éves időközönként ellenőriznék. Az ellenzéki párt szerint nem megnyugtatóan szabályozott a vagyonnyilatkozatokban szereplő adatok tárolásának kérdésköre.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. február 10.)