Tizenkét évre választanának alkotmánybírákat <br/>

Bár az Alkotmánybíróságot elmúlt tíz-éves működése alatt komolyabb támadások nem érték, az Igazságügyi Minisztérium (IM) elérkezettnek látja az időt arra, hogy korszerűsítsék a testület működését szabályozó törvényt. Az igazságügy-miniszter várhatóan a májusig soron lévő plenáris ülések egyikén terjeszti a parlament elé a törvényjavaslatot. Ennek értelmében a jövőben 12 évre választanának alkotmánybírákat, de a testület továbbra is 11 fős maradna.

Az Országgyűlés várhatóan a nyári szünet előtt napirendjére tűzi az Alkotmánybíróságot érintő alkotmánymódosítás, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat vitáját. Az előterjesztő igazságügy-miniszter szerint mindezt az indokolja, hogy az Alkotmánybíróságra vonatkozó jelenlegi alkotmányi szabályozás szűkszavú, nem elég egységes, ráadásul nem tükrözi eléggé az Alkotmánybíróságnak a magyar közjog intézményrendszerében betöltött kiemelkedő szerepét, így azt sem, hogy az alkotmányvédelem legfőbb szerve. Az Ab-re vonatkozó legfontosabb rendelkezések az alkotmányba, míg a részletszabályok az Alkotmánybíróságról szóló törvénybe kerülnek be a tervek szerint.

Az igazságügyi miniszter véleménye az, hogy az Alkotmánybíróság működésének tíz éve alatt megfelelően segítette a parlamenti demokrácia és a jogállam intézményeinek működését, ám a gyakorlati tapasztalatok, valamint a nemzetközi összehasonlítás a törvény átfogó újraszabályozását teszi szükségessé.

A módosított alkotmány rögzítené az Ab általános feladatkörét és a hatásköröket is felsorolja majd. Utóbbira az alkotmányi szintű védelem érdekében van szükség az előterjesztő szerint, hiszen kizárja annak a lehetőségét, hogy más törvény állapítson meg alkotmánybírósági hatáskört. Az előterjesztés megszüntetné az előzetes normakontroll intézményét, mondván: a hatalommegosztás elvével az nehezen egyeztethető össze. A tervezet az Ab hatásköréből kivenné a hatósági ügyekben keletkezett hatásköri viták tisztázását is, azokat a jövőben a bíróság rendezné. Szintén a bíróság feladata lenne a továbbiakban a felsőoktatási intézmények autonómiáját érintő intézkedések felülvizsgálata.

A törvényjavaslat az Alkotmánybíróság összetételével, tagjainak jelölésével és választásával is foglalkozik. A testület étszámbővítését nem javasolja, így az továbbra is 11 főből áll majd. A jelölés joga is változatlan marad, az a továbbiakban is a parlamenti pártokat illeti meg. Alkotmánybírává a jelenlegi hat helyett tizenkét évre választanának a legkiemelkedőbb jogászok közül, ám újraválasztásukra nem lenne lehetőség. Az Ab elnökét továbbra is a testület választja saját tagjai közül, ám megbízatása nem három, hanem négy évre szól majd a törvényjavaslat elfogadása esetén. A megbízatási idő felemelése, valamint az újraválasztás lehetőségének tilalma nem érinti azokat az alkotmánybírákat, akik a törvény hatálybalépése előtt kerültek hivatalukba.

Az alkotmánybírák politikai befolyástól való mentességének biztosítékát a tervezet a pártoktól való függetlenségben látja, így a taláros testület tagjai politikai szervezet nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhatnak, politikai nyilatkozatot nem tehetnek.

A törvényjavaslat rögzíti, hogy az Ab határozatai mindenkire nézve kötelezőek, határozatai ellen jogorvoslat nincs. A normakontrollt a mostani előterjesztés is az Alkotmánybíróság legfontosabb hatáskörének minősíti, így az alkotmányellenes jogszabály részbeni vagy teljes megsemmisítése továbbra is a testület hatásköre marad. Az Ab mondja ki a döntő szót akkor is, ha egy normának több értelmezése létezik, a taláros testület határozza tehát meg azt: melyik áll összhangban az alkotmánnyal. Az előterjesztés nyomán bővül a soron kívüli eljárások köre. Eddig csupán a köztársasági elnök által kezdeményezett előzetes normakontroll esetén járt el soron kívül, ezután a bíróság által kezdeményezett eljárásokban, valamint egyes esetekben az Országgyűlés, illetve a kormány indítványára is köteles lesz határozatot hozni.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat bevezetné az ideiglenes intézkedés intézményét, amely az Alkotmánybíróságot arra jogosítaná fel, hogy a nagy valószínűséggel alkotmányellenes jogszabály alkalmazását meghatározott időre felfüggessze. Ezt azonban csak kivételes esetekben lehet alkalmazni, akkor, amikor feltételezhető, hogy a döntés nélkül később nem orvosolható hátrány következhet be. Az előterjesztő az alkotmánybírósági törvény elfogadását széles körű politikai konszenzushoz köti, ezért elfogadásához a képviselők kétharmadának szavazatára van szükség.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001.04.11.)