Szentgyörgyvölgyi szerint megtévesztették a bíróságot <br/>

Az FKGP parlamenti képviselőcsoportjának vezetője szerint a frakció határozatai a bíróságon nem támadhatóak meg. Szentgyörgyvölgyi továbbá úgy véli a bíróságot megtévesztették, mivel valójában nem volt semmiféle érdekellentét az alperes és a felperes között. A frakcióvezető az eljárás miatt panaszt tesz az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnál. A Fővárosi Bíróság azonban Szentgyörgyvölgyi érvei ellenére is határozottan állítja, a per jogszerű volt.

Szentgyörgyvölgyi Péter kisgazda frakcióvezető szerint megtévesztették a bíróságot, így képtelen jogi helyzet alakult ki - erről a politikus pénteki sajtótájékoztatóján beszélt, arra reagálva, hogy a Fővárosi Bíróság csütörtökön megsemmisített több, a parlamenti képviselőcsoport által hozott határozatot.

A frakcióvezető jelezte: mielőtt véleményt lehetne nyilvánítani az ügyben, számos kérdés vetődik fel.

A politikus érthetetlennek tartja, hogy ha a felperes és az alperes nem ellenérdekű fél, hogyan hozhat mégis döntést a bíróság.

- Nekem kellett volna alperesnek lennem ahhoz, hogy a frakciót érintse a döntés, hiszen az alperes mindig az, akit megtámadnak - mondta.

Szentgyörgyvölgyi Péter bejelentette: azon túl, hogy panaszt tesz az eljárás miatt az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnál, fontolóra veszi, hogy az ügyben eljáró ügyvéd ellen etikai vizsgálatot kezdeményezzen a kamaránál.

A frakcióvezető kijelentette: az Országgyűlés szerveként a képviselőcsoport határozatai bíróság előtt nem támadhatóak meg. - A frakciót a döntés alapján nem lehet kötelezni semmire, hiszen nem is szerepel a perben.

Szentgyörgyvölgyi Péter elmondta: létezik a polgári perrendtartásnak az az eljárása, amelynek alapján csütörtökön megtárgyalták az FKGP ügyét, de nem olyan esetekben használják, amikor bizonyítás is szükséges. Közölte: tőle senki nem kérte el a frakció által hozott határozatokat, így ez nem állt rendelkezésére a bírónőnek.

- Nem tudom, és számomra rejtély, hogy milyen határozatot támadtak meg Pallag Lászlóék, mivel semmilyen dokumentum nem állt rendelkezésükre, legfeljebb a frakciószabályzat, és azt sem tudom, hogy mivel bizonyították igazukat - állította a frakcióvezető.

A kisgazda frakcióvezető úgy látja: Pallag László, a képviselőcsoport egyik helyettes vezetője - aki felperesként megtámadta a határozatokat - rosszhiszeműen járt el. - Amikor beteg volt, kért tőlem egy frakciószabályzatot, és én a hatályban lévőt adtam oda, ami tartalmazza a 2001 márciusi módosításokat is, de ő nem ezt adta le a bíróságon - közölte. A frakcióvezető emlékeztetett arra, hogy a polgári perrendtartás előírja a jóhiszemű pervitelt.

A kisgazda politikus álláspontja szerint az ügyben eljáró bírónőnek el kellett volna utasítania a szóbeli keresetet, vagy vizsgálnia kellett volna, hogy az alperes valóban alperes-e. Kérdésre válaszolva Szentgyörgyvölgyi Péter rámutatott: nincs lehetőség a jogorvoslatra, mivel a felperes és az alperes egyaránt lemondott a fellebbezésről, ami szintén azt bizonyítja, hogy ugyanazon az oldalon állnak.

Megerősítette: a képviselőcsoport kizárta Torgyán Józsefet, és minden olyan állítás valótlan, miszerint ez a frakcióvezető rossz jogértelmezése miatt történt volna. Arra a felvetésre reagálva, hogy Pallag László és Béres Béla kabinetfőnök felszólítására lemond-e frakcióvezetői posztjáról, Szentgyörgyvölgyi Péter úgy fogalmazott: "miért nekem kellene lemondanom, mondjon le más, találják ki, kire gondolok".

A Fővárosi Bíróság ezzel szemben úgy véli, az ítélet ellen sem fellebbezéssel, sem felülvizsgálati kérelemmel nem lehet élni, hiszen a felek maguk mondtak le a bíró előtt erről a jogukról - mondta Sándor Zsuzsa, a Fővárosi Bíróság szóvivője.

Sándor közölte: egyedül perújítással lehet támadni a polgári perben hozott konkrét döntést abban az esetben, ha az ügy szempontjából lényeges új tény vagy adat merül fel.

A bírósági határozat nyomban jogerőre emelkedett, miután az alperes FKGP-t képviselő pártfőügyész azt tudomásul vette. Arra a kérdésre, hogy a bíró előtt csütörtökön megjelent felek eljárhattak-e az ügyben, Sándor Zsuzsa úgy válaszolt: Pallag László felperesként ténylegesen érintett és érdekelt személy volt, az alperesét pedig a kisgazdapárt képviseletében személyesen Torgyán Józseftől származó meghatalmazással rendelkező ügyvéd jelent meg.

Arra vonatkozóan, hogy milyen úton lehet egyáltalán a Fővárosi Bíróság ezen eljárását és döntését kifogásolni, Sándor Zsuzsa kijelentette: a bírót ítélete miatt nem lehet felelősségre vonni, ebben az ügyben pedig az érdemi döntés elméletileg is csak perújítás útján támadható.

Elmondta: a Fővárosi Bíróság elnöke egy esetleges panasz alapján is csak azt vizsgálhatja, követett-e el az eljáró bíró fegyelmi, etikai, vagy igazgatási vétséget. Eddig a Fővárosi Bírósághoz semmilyen beadvány nem érkezett e döntéssel kapcsolatban a szóvivő szerint.

Az MTI által megkérdezett jogászok szerint ebben az ügyben az eljáró bíró feltehetően a társadalmi szervezetekről szóló 1989. évi II -es törvényt alkalmazhatta. Az ilyen jogvitáknak azonban még nincs ítélkezési gyakorlata. Nem egyértelmű ugyanis, a frakció az Országgyűlés szerve-e, mert ha igen, csak közjogi döntés születhet, és ez nem tartozik a bíróság kompetenciájába. Amennyiben a párt szerve a frakció, a döntését a bíróság előtt meg lehet támadni, mint ahogy ezt a kisgazdapárt alkotmánya is tartalmazza.

Az a kérdés, hogy ilyen jellegű ügyben van-e egyáltalán joghatósága a bíróságnak. A Fővárosi Bíróság csütörtökön hozott jogerős ítélete részletes indoklásának írásba foglalására és ezzel nyilvánossá válására még várhatón néhány napot várni kell.

A jogi vita azután robbant ki, hogy Pallag László kisgazda országgyűlési képviselő keresete nyomán a Fővárosi Bíróság csütörtökön megsemmisítette az FKGP frakciójának május 7-i ülésén született határozatot, amely Torgyán József képviselőcsoportból történő kizárásáról, illetve Pallag László és Pancza István ügyrendi bizottságból való visszahívásáról rendelkezett.

(MTI)

Korábban:

(2001.05.18.)