Egyre több fiatal szokik rá a dohányzásra <br/>

A magyar lakosság még az amerikaiaknál is jobban ismeri a dohányzás egészségügyi kockázatait, mégis lényegesen magasabb a hazai dohányosok aránya - derül ki a Gallup Intézet legfrissebb felméréséből. Nálunk száz felnőttből 34 dohányzik, különösen a női és a fiatalkori dohányosok száma növekszik, illetve a fővárosban élők válnak gyorsabban a cigaretta rabjává.

A magyar lakosság sokkal tájékozottabb a dohányzás káros hatásaival kapcsolatban, mégis lényegesen többen gyújtanak rá rendszeresen, s elnézőbbek a dohányzással, a dohányosokkal szemben - derül ki a Gallup Intézet legfrissebb felméréséből, amelyet a dohányzás elleni világnap alkalmából hoztak nyilvánosságra.

Ma a magyar statisztikák lényegében azonos arányokat mutatnak, mint amit az 1988-89-es adatok mutattak. Minden száz lakosból ugyanis 34 rendszeresen dohányzik, míg Amerikában ez az arány ma csupán 23 százalék.

A nők és a fiatalok körében terjed leginkább a káros szenvedély, míg 5 évvel ezelőtt a fiatal hölgyeknek csupán 24 százaléka gyújtott rá rendszeresen, ma már 42 százalékuk dohányzik, de a 30 évnél fiatalabb férfiaknál is romlanak az arányok. A 30-39 éves korosztályban viszont határozott a csökkenés, míg 40-60 év között ismét emelkedik az arány, ami jelezheti a dohányzás miatti halálozás későbbre tolódását is, ugyanakkor a korai halálozást továbbra is bizonyítja, hogy az időskori dohányzás nagyon ritka.

A számok tükrében látható, a lakóhely is befolyásolja a szokásokat, ugyanis Budapesten sokkal nagyobb az esélye, hogy valaki rászokik a dohányzásra, mint például más nagyvárosokban. A kutatásból kiderül az is, hogy a magyarok erősebb dohányosok, mint az amerikaiak: míg a tengerentúlon 56 százalékuk szív naponta egy doboznál kevesebbet, nálunk csupán 45 százalék nem lépi túl ezt a mennyiséget.

A felmérés ismét megerősíti azt a többszöri megállapítást, hogy a dohányzás kezdete egyre fiatalabb korra tolódik: míg a középkorúak 47, az idősek 62 százaléka szokott rá felnőttként erre a káros szenvedélyre, a 18-30 évesek között ez csupán 26 százalék, tehát ennek a korcsoportnak háromnegyede serdülőként gyújtott rá először, majd rendszeresen cigarettára. Persze az adatok ismeretében felmerül az a kérdés is: valóban tolódik ez a korhatár vagy az egykor szintén fiatalon rászokottak egy része meg sem éri ezt a kort, ezért "nem tud válaszolni" a kérdésekre.

A magyar válaszadók döntő többsége tisztában van azzal, hogy milyen egészségkárosodásokat okoz a rendszeres cigaretta, s pontosan meg tudták mondani, milyen betegségek fenyegetik őket, ha rágyújtanak. A tapasztalatok alapján a hazai közönséget jobban eléri a dohányzásellenes propaganda is. Lényegesen nagyobb arányban látták be továbbá, hogy az anya dohányzása árt a magzatnak.

Éppen ezek ismeretében is meglepő, hogy a magyarok mégis lényegesen elnézőbbek a dohányzással és a dohányosokkal szemben, mint az amerikai interjúalanyok. Míg az amerikaiak 40 százaléka teljesen kitiltaná a cigarettát az éttermekből, 34 százalékuk a munkahelyekről és 24 százalékuk a szállodákból is, a magyarok mindössze 24, 14, illetve 13 százaléka lépne fel ennyire határozottan.

A passzív dohányzás kérdésében érzékelhető a legnagyobb ellentmondás a dohányosok és nem dohányosok között, ami Magyarországon különösen megfigyelhető. Míg a nem dohányosok 73 százaléka tartja rendkívül károsnak a passzív dohányzást, addig az aktívak csupán 58 százaléka gondolja így. Amerikában ugyanakkor a teljes lakosság 43 százaléka ítéli ezt rendkívül károsnak, nálunk viszont 68 százalék gondolja így.

A számokból megfigyelhető, hogy a tájékoztatások után, valójában mennyire tudatosulnak az információk a két országban. Annak ismeretében, hogy a dohányzás káros szenvedély - s a magyarok nagyobb arányban vannak tisztában a veszélyeivel -, arra a kérdésre, hogy a családban okozott-e már valaha komoly egészségügyi gondot vagy megbetegedést, a magyarok 24, az amerikaiaknak viszont 45 százaléka válaszolt igennel. Ugyancsak az ismeretek tudatosulását mutatja, hogy még az igennel válaszolókon belül is sokkal inkább a nemdohányzók ismerték el, hogy tapasztaltak már ilyen problémát.

Ugyancsak meglepő, hogy a nagyobb tájékozottság mellett kevesebben akarnak a magyarok közül felhagyni káros szenvedélyükkel, s kevesebben tettek komoly erőfeszítéseket is ennek érdekében. Míg az amerikaiak 74, a magyaroknak csak 70 százaléka szeretné abbahagyni a dohányzást, ugyanakkor a magyar dohányosok alig fele, 48 százaléka próbálkozott meg komolyan azzal, hogy ne gyújtson rá, Amerikában viszont az érintetteknek már több mint kétharmada.

(Népszava)

Korábban:

Az [origo] Család rovatának cikke