Nyitva az út a romák előtt is <br/>

A Parlament jövő héten szavaz a státustörvényről, amely az önmagukat magyarnak valló embereket részesíti különböző kedvezményekben. A törvényt beterjesztő Külügyminisztérium szerint joggal várhatják azokat a határon túli cigány közösségek is.

Krasznai József, a zámolyi romák vezetője a Népszavát arról tájékoztatta, hogy Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára a közelmúltban válaszolt azon kérdésére, hogy a környező országokban élő romák kedvezményezettei lehetnek-e a státustörvénynek. Az államtitkár a levelében kifejtette, hogy a törvényjavaslat hatályába beletartoznak a szomszédos államokban élő, magukat magyarnak valló cigány közösségek is. A törvény befogadó jellegű és nem diszkriminál.

Az előterjesztés igyekszik elősegíteni a kisebbségek összetartozás- tudatát és boldogulását - áll a levélben. Magyarország európai uniós tagságát követően minden bizonnyal erősödni fog a szomszéd országokban eddig is tapasztalt spontán elvándorlási kedv, a státustörvény-tervezet viszont ennek gátat szabhat - jelentette ki a tegnapi sajtótájékoztatón Németh Zsolt külügyi államtitkár. Hozzátette: a törvénytervezetnek nem célja, hogy rendezze a határon túli magyarok jogi, politikai és gazdasági helyzetét, ez a feladat a szomszédos államok kormányait illeti meg. Azt is hangsúlyozta, hogy a törvény elfogadása esetén nem létesítünk közjogi viszonyt a határon túli magyarokkal.

Krasznai elégedettségét fejezte ki a kormányzati állásfoglalást illetően. Mint mondta, ez az álláspont nem változik meg a törvénytervezet elfogadása után sem, s a helyszínen nem alkalmaznak majd diszkriminációt a romákkal szemben. A roma politikus azt tervezi, hogy a jogszabály elfogadása után felvilágosító körútra indul, és felveszi a kapcsolatot a szomszédos országokban működő roma szervezetekkel.

Vitathatatlan, hogy a törvény vonatkozik a határon túl élő, magukat magyarnak valló romákra is - jelentette ki Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője, a parlament külügyi bizottságának elnöke. Értékelése szerint a törvény kidolgozói nincsenek tisztában azzal, hogy ez milyen anyagi következményekkel járhat. Ezek a problémák is csupán annak hatálybalépése után ütköznek majd ki. Szent-Iványi szerint a kedvezménytörvény alkalmatlan a határon túl élők valós támogatására, a frakció éppen ezért nem is támogatja az előterjesztést.

Becslések szerint Szlovákiában 400-500 ezer, Ausztriában 15-20 ezer, Horvátországban 40-50 ezer, Szerbiában 400 ezer, Romániában 1-1,5 millió, Ukrajnában 600 ezer cigány él. Nem állnak rendelkezésre még becsült adatok sem arra vonatkozóan, hogy ezek közül hányan beszélnek kiválóan magyarul és hányan járatják gyermeküket magyar tannyelvű iskolába.

A magyar Külügyminisztériumba pénteken valóban megérkezett a román partner levele, a két külügyminiszter közötti megállapodás alapján azonban a magyar fél nem kíván a sajtón keresztül üzengetni - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő szerdán az MTI érdeklődésére. Ghiorghi Prisacaru, a román szenátus külügyi bizottságának elnöke a nap folyamán nyilatkozott arról, hogy a román külügyminisztérium levelet küldött a magyar külügyi tárcának a készülő státustörvénnyel kapcsolatban, s a kapott válasz fényében teszi meg Románia a szükséges intézkedéseket.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. június 13.)