<SPAN lang="HU">A pártok nem tudtak megegyezni a gyűlöletbeszéd büntetéséről</SPAN>

Vágólapra másolva!
A kisebbségi ombudsman azt javasolja, jelentősen szigorítsák a közösség elleni izgatásért kiszabható büntetési tételeket. Elvben a kormánypártok és az ellenzék egyetértenek, hogy a törvény szigorúbb legyen az etnikai alapon gyalázkodókkal szemben. A kormánypártiak mégis tartózkodtak a törvénymódosításról szóló bizottsági szavazáskor.
Vágólapra másolva!
Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok parlamenti biztosa azt szeretné elérni, hogy az országgyűlés módosítsa a közösség elleni izgatás büntetési tételeit. A Btk. 269. §-a az ombudsman terve szerint többéves börtönbüntetéssel fenyegetné azokat, akik etnikai, faji vagy vallási csoportok ellen gyűlöletet keltenek. A tervezet szerint akár nyolcéves börtönbüntetést is kaphat a gyűlöletkeltő, amennyiben hivatalos személyként követi el a bűncselekményt. Ez azt jelenti, hogy a politikusok, rendőrök, önkormányzati képviselők csak komoly büntetést kockáztatva tehetnének gyűlöletkeltő megjegyzéseket. A módosító javaslat büntethetővé tenné a gyűlöletbeszédet akkor is, ha az elkövető nem szólít fel konkrét bűncselekmény elkövetésére valamelyik kisebbség tagjai ellen. Az ombudsman szerint mostanáig sokan erre hivatkozva úszhatták meg a felelősségre vonást. Kaltenbach Jenő szerint elsősorban a cigányok vannak kitéve hivatalos személyek támadásainak, ezért lenne különösen fontos a törvény módosítása.

A parlamenti pártok a MIÉP kivéletével elvben támogatják a törvény módosítását. A gyűlöletbeszéd szigorúbb büntetése mellett van Polt Péter legfőbb ügyész is, és az Igazságügyi Minisztérium is foglalkozott már a témával. A látszólagos konszenzus ellenére szerdán a parlament emberi jogi bizottsága nem javasolta, hogy az országgyűlés elé kerüljön a tervezet.

A tervezet parlament elé terjsztését az MSZP és az SZDSZ támogatta, kormánypárti képviselők viszont tartózkodtak. Hörcsik Richárd, az emberi jogi bizottság fideszes képviselője szerint azért nem tudtak igennel szavazni, mert az ellenzék kampánycélokra akarja felhasználni a törvénymódosítást. "Nem akarjuk, hogy a törvény a politikai csatározások áldozata legyen. Az ellenzékiek, például Fodor Gábor (SZDSZ- képviselő) olyan drámaian vázolta a kisebbségek helyzetét, ami már veszélyzteti az ország jó hírét. A dramatizálás nem tesz jót az egyébként nagyon fontos módosításnak" - mondta Hörcsik az [origo]-nak.

Hargitai János fideszes képviselő szerint nemcsak az a probléma, hogy az ellenzék aktuálpolitikai céljaira használja fel a módosításról szóló vitát. Szerinte házszabályellenes volna, ha az ellenzék javaslatának megfelelően a büntető törvénykönyv egyéb módosításaival együtt tárgyalná a parlament ezt a változtatást is. Hargitai úgy véli, hiába van az országgyűlés napirendjén a Btk. módosítása, nem lehet csak úgy hozzácsapni ezt az elemet, ha az előterjesztésban eddig nem szerepelt. Az MSZP és az SZDSZ képviselői szerint viszont annyira sürgős lenne a törvény erejével gátolni a gyűlöletbeszéd terjedését, hogy nem lehet késlekedni a döntéssel. A fideszesek jelezték, nekik is fontos a gyors döntés, ezért kijelentették, mindenképpen szeretnék, ha még ebben a ciklusban a parlament elé kerülne az ügy. Hörcsik szerint ennek az lenne az egyik feltétele, hogy az ellenzékkel közösen tudjanak fellépni a módosításért, és az ellenzék ne próbálja kommentárjaival a kormányt lejáratni. Az Igazságügyi Minisztérium álláspontja nem egyértelmű az ügyben. A tárca egyrészt támogatja a módosítást, de még megvizsgálnának más formákat is a Kaltenbach által javasolton kívül.

Kaltenbach Jenő szerint az utóbbi időben ijesztően elterjedt a gyűlöletbeszéd Magyarországon, és nincs megfelelő jogi háttér a gyűlöletkeltők elleni fellépésre. Az ombudsman szerint elsősorban a roma kisebbséget támadják rendszeresen újságcikkekben, de többször kellett vizsgálatot indítania rendőrök és politikusok gyűlöletkeltő megszólalásai miatt is. Elvileg a Btk. 269. paragrafusa alapján fel lehet lépni az uszító megjegyzések ellen, de Kaltenbach szerint a gyakorlatban nem jól működik a törvény alkalmazása. Ehhez hozzájárul a Legfelsőbb Bíróság egy 1997-es állásfoglalása is, ami szerint "aki uszít, az másokat aktív, tevékeny gyűlöletre ingerel". Kaltenbach szerint ez a megfogalmazás túl enyhe, és az uszítás szó használata sem helyes, mert a magyar nyelv szerint csak kutyát lehet uszítani. Kaltenbach szerint az alkotmánybíróság határozataiból kellene inkább kiindulni, ami szerint "a gyűlölet negatív, nagyfokú ellenséges indulat", illetve "az izgatás (…) emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly magas fokra lobbantja, amelyből gyűlölet keletkezvén, a társadalmi rend és béke megzavarására vezethet". Kaltenbach ezért az uszítás szó helyett az izgatás és a gyűlöletkeltés szavak használatát javasolja a törvényben. Ez azért jelentene szigorítást, mert nem lehetne a törvény hatálya alól kibújni, ha nem sikerül bizonyítani, hogy a gyanúsított szavai közvetlenül fizikai veszélybe sodorhattak másokat.

Kaltenbach nem csak a törvény megfogalmazásán szigorítana, de a büntetési tételeken is. E szerint a közösségek ellen bűncselekményre bujtogatók akár ötéves börtönbüntetést is kaphatnának. Három évig terjedő büntetésre számíthatnának azok, akik gyűlöletre izgatnak. Ez azt jelenti, hogy utóbbi büntetés kiszabásához elegendő volna a gyűlölködő hangnem akkor is, ha nem szólít fel az elkövető valamelyik kisebbség fizikai bántalmazására vagy más törvénysértő tevékenységre.

Mindkét esetben szigorúbban kellene eljárni a tervezet szerint a hivatalos személyek ellen. Ők mindkét esetben kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel lehetnének büntethetőek. A tervezet ezen részének különös aktualitást ad az ifj. Hegedűs Lóránt elleni nyomozás. A MIÉP országgyűlési képviselője egy cikkében a zsidók kirekesztésére szólított fel, és az ügyészség most vizsgálja, hogy a képviselő vétett-e a Btk. 269. paragrafusa ellen.

[origo]

Ajánlat:

Nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa