A szocialisták a "narancs-köztársaság" végét látják

Kovács László szocialista pártelnök a köztársaság és a demokrácia híveit buzdította összefogásra az első magyar köztársaság kikiáltásának alkalmából rendezett keddi budapesti ünnepségen annak érdekében, hogy "jövő tavasszal véget érjen a narancs-köztársaság uralma és Magyarország újra jelző nélküli köztársaság legyen".

Az ellenzéki politikus az első magyar köztársaság kikiáltásának alkalmából megrendezett ünnepségen elhangzott beszédében úgy vélekedett: az, ami ebben az országban a demokrácia és a jogállam sérelmére nap mint nap megtörténik, nem történhetne meg a jelző nélküli köztársaságban. Kovács László kitért arra, egy évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök és néhány kormánytag "hadat üzent" a köztársaság értékrendjének, amikor a Parlament mellett álló Károlyi Mihály-szoborhoz vezető rövid séta helyett vonatra szállt és Debrecenbe utazott felavatni - éppen az őszirózsás forradalom évfordulóján - az első magyar köztársasági elnök politikai ellenfelének, Tisza Istvánnak a szobrát.

- Miből táplálkozik a hatalom mai birtokosainak ellenszenve Károlyi Mihállyal szemben? - tette fel a kérdést az ellenzéki politikus. Véleménye szerint ennek az az oka, hogy nem értik, hogyan lehet fontosabb a demokrácia a hatalomnál, "hiszen az ő számukra a hatalom mindennél előbbre való".

Kovács László hozzáfűzte: azt sem értik, hogyan oszthatja valaki szét a vagyonát, ahelyett, hogy gyarapítaná. - Hogyan is értenék, hiszen az ő számukra a bármi áron történő vagyonszerzés mindennél fontosabb - hangoztatta a szocialista pártelnök.

Pető Iván szabad demokrata ügyvivő a megemlékezésen azt mondta: ha valamire tanítanak az elbukott levert magyar forradalmak, akkor arra biztos, hogy a legreménytelenebbnek látszó helyzet után is van feltámadás, az erőszak, a hazugság és a megtévesztés csak ideig-óráig működik. - Ma van egy sok gonddal bajlódó, de egészében biztató helyzetben lévő országunk, és van egy hazug, a hatalmát öncélnak tekintő, a polgári demokrácia legszebb hagyományait zárójelbe tevő, nem is csak kicsit lopikálni szerető, a választási siker reményében a szélsőjobb-bal is összekacsintó és mindennek tetejébe még rossz ízlésű, a giccset állami rangra emelő kormányunk - fogalmazott. Az ellenzéki politikus úgy látja, a kormány leváltható a választásokon, "ha teszünk is érte, mert hisszük, hogy többen lesznek, akik nem szeretik, ahogy viselkednek, s hisszük, a hazugságoknak, a szemfényvesztésnek a többség nem dől be".

Pető Iván párhuzamot vont Károlyi Mihály és Nagy Imre, valamint 1918, 1956 és 1989 történései között. Ennek kapcsán azt mondta: mindhárom forradalom nagy reménye volt, hogy olyanok veszik át a politikai posztokat, akik szakítanak a hatalomban ülők rossz hagyományaival.

- Ma ugyan olyan férfiak vezetik az országot, akik büszkék arra, hogy első generációs, vidéki származású értelmiségiek, de beiratkozhatnának szerénységi tanfolyamra gróf Károlyihoz, aki még megsüvegelését sem szenvedhette, nemhogy kézcsókot fogadjon el, s aki politikai értelemben ugyan nem tudott élni hatalmával, de vagyoni értelemben, szemben a maiakkal, nem is akart, mert nem szerzett vagy alapított hitbizományokat, hanem példát mutatva saját birtokát osztotta - hangoztatta a szabad demokrata ügyvivő.

Vitányi Iván szocialista politikus a pártoktól független közös ünneplés fontosságára hívta fel a figyelmet. Bírálta a kormányt, "mert a köztársaságot a Szent Korona nézőpontjából nézi". - Volt olyan, aki feltalálta a király nélküli királyságot, nehogy olyan is legyen, aki feltalálja a koronás köztársaságot - tette hozzá.

Az ellenzéki képviselő Bibó István szavait idézte, aki azt írta, "demokrata az, aki nem fél a szabadságról, de félhet a demokrácia ellenségeitől". Úgy vélekedett, most van ok a félelemre, de nem kell megijedni.