Mécs újabb kísérlete szigorúbb ügynöktörvényre

Mécs Imre SZDSZ-es képviselő újra szeretné tárgyaltatni az ügynöktörvényt a parlamenttel. Decemberben nem fogadták el a képviselők a törvényt, mert a szocialisták saját kormányuk ellenében egy enyhe változatot támogattak. Miközben saját holdudvarából az SZDSZ-en nagy a nyomás a törvény elfogadtatására, a szocialisták nem akarnak már foglalkozni az ügynökökkel, és ez a szabad demokrata frakciót is elbizonytalaníthatja.

Mécs Imre szabad demokrata képviselő szeretné rávenni a pártját, hogy lehetőleg még ezen a tavaszon hajtsák be Medgyessy Péter ígéretét a szocialistákon, vagyis fogadják el az ügynöktörvény eredeti változatát.

"Itt az idő, hogy a szocialistákkal kötött gentleman agreementet (úriemberek megállapodását) érvényesítsük. Elég sunyi dolog volt, hogy ellenzéki segítséggel a szocialisták szembeszálltak a miniszterelnökkel és a korábbi megegyezéssel. Akkor kicsinyes és káros szemlélet érvényesült" - mondta az [origo]-nak Mécs Imre. Az SZDSZ-es képviselő arra utalt, hogy amikor kiderült, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök a Belügyminisztérium III/II-es részlegének dolgozott szigorúan titkos kémelhárító tisztként a rendszerváltás előtt, az SZDSZ a koalíció felmondását fontolgatta. Végül kompromisszumot kötött a két párt: Medgyessyt elfogadja az SZDSZ, a koalíciós többség pedig támogatja az SZDSZ által régóta szorgalmazott tervet, és törvényben rendezi az ügynöklisták és az érintettek helyzetét.

2002 nyarán és őszén a kormány szocialista miniszterei és maga Medgyessy is úgy nyilatkozott, hogy támogatják a közösen kidolgozott ügynöktörvényt. Később azonban az MDF-es képviselők segítségével a szocialista frakció elérte, hogy a törvénytervezet szerint ne kelljen átvilágítani az újságírókat, az egyházi embereket, a szakszervezeti vezetőket és az országos köztestületek vezetőit. A tervezetben benne maradt, hogy a most is érvényben lévő szabályozással ellentétben ne csak a III/III-as ügynököket, hanem a teljes III-as főcsoport munkatársait kiszűrjék a közéletből, de az átvilágítandó tisztségek köre a mostani törvényhez képest szűkült volna. Az SZDSZ pedig kifejezetten bővíteni akarta a kört. A végső szavazásnál az MSZP egyedül maradt a Mécs Imre szerint "megcsonkított" törvény támogatásával, így az ügynöktörvényt a miniszterelnök nyári ígérete ellenére továbbra sem hozta meg az Országgyűlés.

A szabad demokraták egy része akkor úgy érezte, hogy koalíciós partnerük becsapta őket. Kérdés azonban, hogy most követelni fogják-e a frakció tagjai a szocialistáktól a törvény elfogadását, ahogy azt Mécs és a párttal szimpatizáló közéleti személyiségek egy csoportja elvárja. Vannak ugyanis a pártban néhányan, akik nem akarnak nagyon is kétséges kimenetelű, újabb vitát kezdeni a szocialistákkal. Ugyanakkor az SZDSZ több politikusa csalódott volt, amikor Medgyessy Péter nem értesítette előre a pártot az EU-ügyi tárca nélküli miniszteri poszt létrehozásáról. Ráadásul amellett, hogy nem utasítják el Juhász Endre miniszteri jelölését, jobban el tudták volna képzelni, hogy egy SZDSZ-es politikus kapja a megbízatást. A kényes ügy elővétele összefügghet ezzel a vitával. Az időzítésről Mécs Imre azt mondta, hogy "Eddig sem volt tartható a helyzet, csak egy sor fontos dolog volt mostanáig, ami miatt nem volt lehetőség ezzel foglalkozni."

Mécs Imre

Mécs most szeretné benyújtani az eredeti ügynöktörvényt, ami az átvilágítandók körét nem korlátozza. Szerinte a tavaly decemberi szavazáskor az MDF és az MSZP megegyezett: kikerülnek az átvilágítandók köréből az egyházi személyek az MDF kedvéért és a szakszervezeti vezetők az MSZP kedvéért. Mécs a levéltári törvénnyel sem elégedett. Olyan új törvényt akar, amely szinte teljesen szabaddá teszi az ügynökakták kutathatóságát. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Gálszécsy András egyike annak a három embernek, aki az akták sorsáról döntenek, mert Gálszécsy titkosszolgálati miniszter volt, így inkább a szervezet érdekeire koncentrál. A háromfős testület a műlt héten vehette át megbízólevelét Szili Katalin házelnöktől.

Mécs Imre szerint az SZDSZ körüli értelmiségiek már régóta határozottan követelik, hogy a párt tegyen az ügynöktörvényért, és ne hagyják elveszni az ügyet.

A szocialisták azonban egyáltalán nem akarnak foglalkozni az ügynöküggyel. Lendvai Ildikó, a párt frakcióvezetője az [origo]-nak azt mondta, hogy a levéltári törvény túlságosan friss, nem volna ezért értelme már a módosításával foglalkozni. Ez Lendvai szerint csak lassítaná a múlt tisztázását. "Az ügynöktörvényt mi nem fogjuk újra felvetni. Ha az SZDSZ ezt igényli, akkor természetesen tárgyalni fogunk róla, de mi nem kezdenénk újra a dolgot. Álláspontunk ugyanis maradt, és a nézeteltérések az SZDSZ-szel változatlanok" - vagyis a szocialista frakció továbbra sem szeretné megszavazni a törvény eredeti változatát.

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke még nem látta Mécs beadványát, ezért nem akart arról nyilatkozni, hogy a frakció belemegy-e az újabb küzdelembe az ügynöktörvényért. Annyit azonban megjegyzett, hogy az SZDSZ mindig is támogatta azokat az elképzeléseket, melyek a múlt tisztázását segíthetik.

Horn Gábor, a párt koalíciós egyeztetésért felelős politikusa reménytelennek látja a helyzetet. "Az erőviszonyokat tudomásul kell venni. Az MDF-MSZP megállapodással az egyházi és a szakszervezeti lobbi a kormányzati szándék ellenére felszámolta a törvényt. Érthető Mécs Imre buzgalma, de szerintem nincs elég erőnk szembeszállni a jelenlegi helyzettel." Ugyanakkor Horn nem érzi egyértelmű bukásnak az ügynökügy végét. Szerinte a levéltári törvény segítette az iratok kutathatóságát, és inkább a törvény jó végrehajtására kellene figyelni. Horn abban is egyetért Mécscsel, hogy nem szerencsés Gálszécsy András részvétele az iratokat felügyelő testületben. Horn szerint az SZDSZ az iratok sorsának ellenőrzésével és a felügyelőtestület tagjainak kicserélésében inkább érvényesítheti akaratát, mint az ügynöktörvény keresztülvitelében.

Magyari Péter