2008-ra többségbe kerülnek az idősek

2008 végére már többségben lesznek az idős emberek Magyarországon. A társadalom öregedésének jelensége nem újdonság, ám az utóbbi időkben egyre gyorsul a folyamat - írja a Népszabadság a KSH Népességtudományi Kutató Intézetének tanulmánya alapján.

A nemzetközi statisztikai kiadványok a 20 év alattiakat tekintik fiatalnak, a 60-at betöltötteket pedig idősnek. Magyarországon egyelőre 23,1 százalék a fiatalok aránya. Ez az érték még meghaladja az idősekét, ám - akár a fejlett országok társadalmai - a magyar is öregszik. A népesség tagjai egyre nagyobb arányban tartoznak a hatvan év feletti korosztályhoz - írja a Népszabadság.

A folyamatot az úgynevezett öregedési indexszel mérik, amely az idős népességnek a fiatalok számához viszonyított arányát mutatja. Hablicsek László, a KSH Népességtudományi Kutató Intézetének (NKI) munkatársa az intézet hírlevelében közreadott tanulmányában azt írja, hogy a népesség-előreszámítások szerint Magyarország öregedési indexe 2008-ban éri el az 1,0 értéket, azaz ekkorra haladja meg az idősek száma a fiatalokét. Az index értéke 1980-ban még 0,61 volt, vagyis 100 fiatalra 61 idős polgár jutott, az arány 2001-re már 0,88-ra emelkedett.

A magyar társadalom öregedésének jelensége nem újdonság, ám az utóbbi évtizedek adatai szerint egyre gyorsuló folyamatról van szó. A legalább hatvanévesek aránya 1880-ban még csak alig hét százalékot tett ki - a mai országterületre számolva. Negyven évvel később, 1920-ban is csak kilenc százalék volt ez az érték, újabb negyven év elteltével, 1960-ban azonban már 14 százalékra, 2001-ben pedig 21 százalékra rúgott. A gyarapodás így negyvenévenként két, öt, végül hét százalékpont.

A tanulmány szerint jellegzetesek az öregedési index területi eltérései. 2001-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legalacsonyabb, 0,63 és Budapesten a legmagasabb, 1,25. Ez magától értetődőnek tűnik, hiszen a társadalom öregedésének egyik legfontosabb oka a javuló életkörülmények következtében növekvő élettartam. Hablicsek László arra is figyelmeztet, nem feltétlenül a gazdaságilag fejlettebb területek öregedési indexe a magasabb, hiszen a fővároson kívül Békés, Nógrád, Heves, Csongrád és Zala megyében is 0,9 fölötti ez az érték. A kutató szerint e területek között a mobilitás erőssége teremt kapcsolatot, az említett öt megyéből ugyanis hosszabb időn át jelentős számú elvándorlás történt, melynek során a "kibocsátó" térségek népessége általában idősebbé, a "befogadóké" pedig fiatalabbá válik- írja a Népszabadság.